Folytatódjék...

 

2008-06-05 

 Ajjaj...   már látom, a következő a retorika lesz... Pedig, ha valaki többet olvas, mint én, az kozmetikázza magát. Mégis oda lyukadok ki, hogy időnként keresem a szavakat, szófordulatokat. Hmm. Na, majd 25.-e után...... addig semmiről sem akarok hallani. 

 Házhoz szállítottak tisztelt kollégáim. Mit házhoz! Egyenesen a bejárati ajtóig.... hogy biztosak legyenek abban, épségben hazaértem. Ebben bezzeg nagyon rendesek, de a munkában....!

Szóval, csak keveset kellett sántikálnom, de a lépcsőmászás igazán nem hiányzott. Összeszedtem tücsköt-bogarat, kütyüt, letelepedtem a gép elé, felpolcoltam a rándultat, mehet a munka.

 Pedig ma rakott brokkolit akartam vacsorázni....... 

 Hosszú a történet, kezdem az elején. Reggel korán kelvén útra indultam. Illetve indultam volna, de az ajtón kilépve Bonzo kutyám örömében a nyakamba ugrott. Az sem lett volna akkora baj, csupán éjszaka nagy zuhé volt, tócsák az udvaron..... és az én drága kutyusom azon mód, sáros manccsal a nyakamba lódult. Innentől kálvária.... vissza a lakásba, átöltözni, mert mégsem járja, hogy egyedi tappancsmintás ruhában közlekedjek, majd kilépés előtt óvatosan körülnézni, mert mindenre képes az a jószág. Az a dög.

Balesetmentesen elértem a kaput, irány a busz. Az utolsó utáni pillanatban érkeztem, de hála ismerős sofőrömnek, megvárt. Végigaludtam az utat, Pestre érve esős idő fogadott (de jó lett volna ez két-három héttel ezelőtt...) esernyő sehol, már minek is vittem volna. Az 1-es villanyossal a Lehel utcát céloztam meg, gond egy szál se, simán landoltam. Villanyosról le, aluljárón át a Róbert Károly körút északi oldalán visszafelé vettem az irányt az akadálymentes feljárón. Azaz vettem volna.... mert félúton gyökeret eresztettem. Azt hittem, nem jól látok. A feljáró közepén két sorban, arasznyi sárga olajfestékes nagybetűkkel ez állt:

SZERETLEK KICSIM.

Ilyen nincs. Víz le nem mossa, cipőtalp le nem koptatja.

Nem én voltam. Isten bizony nem én voltam.

Magamhoz térvén folytattam utam. Mivel késésben voltam, a megfelelő mennyiségű kávé betárolása nélkül ültem be az előadásra, természetesen az első sorba, mert már csak ott jutott hely. Pechemre. Az első "félidőt" lapos pillantásokkal vészeltem át, de úgy tettem, mint aki nagyon, de nagyon figyel. Na, a szünetben pótoltam az elmaradottakat, kávét kávéval, majd üdvözöltem az ismerős kollégákat. Voltak a szélrózsa minden irányából. Gyors eszmecsere, ki hogy, s mint, majd vissza a másik "félidőre". Mondanom sem kell, kockásra ültem a kerek hátsóm. Már minden bajom volt, nem az én stílusom az üldögélés, otthagytam őket. Inkább sétáltam egy jókorát. Hazafelé ismét alvás, elringatott tisztességesen a busz. Ennek örömére házhozszállítást kaptam, kéretlenül is. Kutya a nyakbamba...

Most itthon, de mint akit ledaráltak..... 

 

2008-06-06 

 Szusszanok egyet, elvégre jár egy kis pihi time, később majd folyt. köv.

Bokám leapadt, már amennyire, kevésbé hasonlít az elefántéra. Még sántikálok, de már könnyebb, a lépcsőzést azonban nem nekem találták ki. Háromszor annyi időbe telik a mászkálásom, mint rendesen. Elintéztem a függőben lévő ügyeket, kiosztottam a kiosztandókat. Talán mégsem lesz hétfőtől árokásás  )

Kellő mértékű fekete nedűvel feltankolva folytatom a napot. Elvégre péntek van, délután lódul meg a csapat. Na, már gyülekeznek. Ez nem igaz. Úgy gondolják, hogy a szobám átjáróház. No, neeeeeeeeeem. 

 Lehet, hogy mégsem tudom magam után becsukni az ajtót - kívülről??

No, igen. Péntek délután van..... a szokásos.

 Imádottjaim. Délután messengeren keresztül kicsi fiam közölte, hogy hétvégén nem jön haza, mert tanul  Fél óra múlva lánykám hív, hogy - Anyúúúúúúú, jövöl, jövöl? Mármint haza, őhozzá. - Maradol, maradol, mondtam. Elszomorodott. A fene sem érti, 18-20 évesen önállóbb volt. Most meg.......

Igaz, ami igaz, ha éjjel fél kettőkor felhívott, hogy anyu, gyere, akkor első és egyetlen dolgom az volt, hogy menjek. Cca 250 km. Mert tudja, hogy rám bármikor számíthat, főleg, ha tragédia éri. Akkor repülök. Volt benne részem.

 Élt 20 évet egyetlen, gyönyörű ecetfám. Mire hazaértem, tőből félig kifordulva, méltóságteljesen hasalt a fűre. Majd a szívem szakadt meg. Anno még vessző korában tesómtól kaptam, és nem gondoltam volna, hogy ilyen gyönyörű fa nől belőle. A törzse tekeredett, mint a kígyó, ágai boglyásan nyújtózkodtak, no és a virágja! Az kimondhatatlanul szép.... Az a bordó toboz télen-nyáron virított, szivet-lelket melengetett.

Drága fám a reggeli napsugarakat átengedte, a délieket megszűrte, jókat aludtam árnyékában nyaranta.

Még most is a sírás keringet..... 

 Ajjaj!  Belefutottam egy naplóba, amibe nem kellett volna. Felvettem anno a kedvenceim közé, az előbb megjelent vastagon a kék, automatikusan rákattintottam. No, legközelebb óvatos leszek....

 Most egy kis szünet. Még mindig bice-bócát játszom. Ideje lesz elbicegnem lefelé. Csak az a fránya lépcső ne lenne.......!!!

Ha fél órán belül nem jönnék vissza, küldje már valaki a mentőt! 

 Mentőszállítás kérése lefújva. Csak egyszer sikerült mellétoppantanom. A 14+3 lépcsőfok nem semmi ám! De amúgy köszönöm, jól vagyok! 

 Annak aki még itt van: Szép álmokat és jó alvást! 

 

2008-06-07 

 Vallomás. Tartozom egy vallomással "Viharlady"-vel kapcsolatban. Ez a név – becenév. Sokkal, de sokkal régebbi keletű. Sokan belefutnak, többsége félreértelmezi. Jönnek a levelek garmadával, jó része a kukában landol, mert ott a helye....

Két gyönyörű gyermekem után gyesről visszatérve a munkahelyemre - ennek épp 20 éve - nagyjából a régi csapat fogadott, nem kis örömmel. Team-ben dolgoztunk, és ugye, néha az embert akkor veszik észre, ha hiányzik. Így történt, hogy visszajövetelem ovációt váltott ki. Végeztük munkánkat továbbra is, és melyik munka az, ahol nem merülnek fel megoldásra váró problémák? Egy-egy ilyen megoldás keresés alkalmával összedugtuk fejünket, röpködtek az ötletek, egyik jobban hangzott, mint a másik...

Egyik alkalommal előbb ugrott be a jó megoldás, s míg a többiek tovább ötleteltek, a tettek mezejére léptem. Térültem-fordultam, mire társaim is eljutottak arra a megoldásra, addigra kész volt a kivitelezés... Egyre többször hangzott el: - Mint a vihar.....! És ragasztották rám a nevet: Viharlady.  

Mái napig is jó hallani, amikor összefutunk: - Szia Vihar! - Jön mingyá! – felelem.

 Villanypásztor. Hogy nekem már teljesen elment az eszem! Dolgom száz, tennivalóm ezer, tanulnivalóm határa a csillagos ég....

És minduntalan visszatérek ide. A naplómhoz. A naplókhoz.  Ez őrület........... Vagy valami más? 

 Párosítás. Újra itt....  Szóval, tennivalóim egy részét elvégezve egyszerűen muszáj leírnom..... Reggel elindítottam a mosógépet, kétszer is, megy az magától. Elbicegtem a boltba, megvettem, amit tegnap kifelejtettem.

 Hozzáláttam a takarításhoz, portalanítottam, törölgettem, kiráztam, porszívóztam (a szekrény háta mögé be nem másztam), nagyjából lakható a lakás. Ebédet felraktam a tűzhelyre, halkan rotyog (csak oda ne rotyogjon!). Betűrtem a vasalnivalókat, kiválogattam az elraknivalókat.

Legvégére hagytam a zoknikat. Drága kicsi fiam zoknijait. Nem számoltam, volt egy halommal. Itt kezdődött kálváriám..... nekiálltam párosítani a zoknijait. Anno leszoktattam a fehér fuszekliről...... Aki mosott már fehér zoknit, csak az tudja, hogy mi a magyarok istene. Most sötétet hord, feketét, még feketébbet, kevésbé feketét, nagyon sötét szürkét, etc. A tizedik pár gumó után után maradt 13 félpár sötét zokni, aminek nem találtam a párját! Ilyen nincs.

Szétszedtem a tíz párat, hátha nem jól passzítottam. Kezdtem elölről. Most nem gumóztam, csak párba raktam, hátha.... Eredmény változatlan, 10 páros zokni meg 13 félpár........

Hova a bánatos ménkűbe dugdossa kicsi fiam a zoknijait?????????????

Érti ezt valaki??? Na, megyek, mert odarotyog az ebéd.

 Nem rotyogott oda. Nem volt ideje, mert elzártam alatta a gázt. Ebéd letudva, egyedül már az sem esik valami jól....

Házimunka mára befejezve. Jöhet a naplóolvasás, -írás. Nagy az Isten állatkertje............ 

 Egy jó hír! Kidőlt ecetfám törzse mellett hozza az új hajtást! Még csak 10 centis, ezért nem vettem észre eddig. Mégis van remény!

És 20 évet kell várnom, mire akkorára megnő......

Addig hova fogok elbújdokolni? Időnként, amikor világgá mehetnékem támadt, gyakran bújtam földig érő és égbe kapaszkodó ágai közé.........

 Monszun eső volt, van, lesz. Két eső között 90 %-os páratartalom, facsarni lehet a levegőből a vizet. Lassan uszonyaim nőnek.....

 Jééééééééééééézusom....!  

Itt ér utol az infarktus. Önállósította magát az a fránya telefon, pedig se hívás, se kapás, se ébresztés.... Bekapcsolt, elindult önállóan. Pedig csak töltőre tettem fel....... 

 Édes lányom!  A levelet is elolvashatnád, ha már erre jársz.......

 Ajjaj! Holnap Medárd.... Június 8.-a jól ismert időjárásjósló nap egész Magyarországon. Elődeink már évszázadokkal ezelőtt megfigyeléseket végeztek, melyek alapján a következő fogalmazták meg: ha Medárdkor esik az eső, akkor a következő 40 napban is esős, hűvös, felhős időjárás következik.

"Ha ezen a napon esik, negyven napig egyfolytában esik. De ha Medárdus napja tiszta, nem jő a rossz idő vissza."

Fontos nap volt ez a mezőgazdasággal foglalkozó családok számára, hiszen ha ezen a napon meleg, napos idő volt, akkor jó gyümölcstermésre számítottak; ám ha esett az eső, úgy tartották, hogy savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés.

A Medárd napi esőzések tudományos magyarázatát egykor Cholnoky Jenő (1870-1950) professzor mutatta ki. Amikor kontinensünk belső területei felmelegednek, a felemelkedő meleg légtömegek helyébe az Atlanti-óceán felől hűvös, nedves légtömeg áramlik. Ezáltal a nyár eleji időjárást a többnyire nyugati, délnyugati irányból érkező, gyakran igen heves, dörgésekkel és villámlásokkal tarkított hidegfrontbetörés jellemzi; hiszen a nedvesebb légtömegek kedvező feltételeket teremtenek a csapadékképződésre, illetve a heves záporok, zivatarok kialakulására. Ez a folyamat gyakran már május második felében elkezdődik, majd rövidebb megszakításokkal júniusban folytatódik. Tetőpontját általában június első felében éri el (ennek is köszönhető, hogy június a legcsapadékosabb hónap Magyarországon), majd júliusra egészen legyengül. Eme jelenséget - mely Európa nagy részére kiterjed - a neves természettudós európai nyári monszunjelenségnek nevezte el.  (WWW.idokep.hu) 

 Hmm....   Kicsi lányom valamiért megorrolt. Nem ír levelet, nem hív telefonon, nem panaszkodik. Pedig tegnap bánatos volt a hangja, éreztem a telefonban, hogy valami nem stimmel. De nem mondja. Az sem tetszett neki, hogy nem megyek. Bice-bóca módon nem éreztem késztetést arra, hogy útra keljek. Nem hiányzik a lépcsőzés, a BKV, a sántikálás. Most valahogy nem tudok kiigazodni rajta........

 Elképesztő....   ami itt folyik egyik másik naplóíró között. Van egy olyan érzésem, hogy a tisztelt véleménnyilvánító figyelmen kívül hagy egy aranyköpést, miszerint a kimondott vélemény jellemzi a véleményalkotót. Bizony, bizony.......

Belegondolni is szörnyű, mi lenne, ha ezen személyek a valóságban egymással szemben állva fejtenék ki mondanivalójukat......

 Legfeljebb egy gumiszobába bezárva, minden ön- és közveszélyes eszköztől megfosztva...... 

 

2008-06-08 

 Kedveseim!  Szép jó reggelt és esőmentes, mosolygós szép napot mindenkinek, aki felébredt és idetévedt a villanypásztorhoz. A nagykorúak villanypásztorához. 

 Egyszerre két lovat megülni szép teljesítmény.

 Még bice, de már kevésbé bóca a járásom. Ennek ellenére macerás föl-le mászkálni, egyet vasalni, egyet .... Azért szépen haladok, fogynak a vasalnivalók. De sose fogynak el.

 Ebéd után jól esik egy kis lustálkodás. Meg a felnőttek villanypásztora  )

Mondtam már, hogy nagy az Isten állatkertje? 

 Megint dörög az ég alja. Már olyan régen esett az eső, édes Istenem!!! És 40 napig fog is.

 Elbicegtem kávét inni. Folyamatosan kornyadozok a klaviatúra felett, monitor előtt. Feketét, mely ördögi, haláli és szerelmes. Most szerelem nélkül. Azt majd utána.  Ámen. Mert mindig tiéd az utolsó szó. 

 Barack. Sok éve voltam utoljára barackot szedni a tanyán. Úgy időzítettem augusztus közepén, hogy szüretre érjünk oda. Órára pontosan. Gyerekek kiszálltak az autóból, viháncoltak egyet, aztán mentünk is ki a homokhátra szedni az igazi, zamatos barackot. Unokatesóm felpakolta a pótkocsira a ládákat, kendőbe csomagolta az uzsonnát, hűtőtáskába az innivalót.

Homokhátra kiérve mindenkinek jutott egy sor a barackosban, nem is tartott sokáig a szüret. Közben beszélgettünk, mi minden történt azóta, hogy utoljára ott jártunk. Lánykám megkérdezte, hogy ehet-e barackot? Hát persze, miért ne ehetett volna, amennyi csak belefér. Leszedte a földigérő ágról a legnagyobbat, a legpirosabbat, és azon mód, beleharapott. Szája két sarkán kicsordult a barack leve, rá a pólójára, de nem számított, semmi sem számított, csak harapta, nyelte, ette a barackot. Már a harmadikkal birkózott, mire levegőt vett.

Uramisten, de régen volt!

Az idén - ha törik, ha szakad - kerítek rá sort. Kerítenem kell rá sort. 

 Beütött a krach. Megküldték az anyagot negyedórája, hogy dolgozzam át, de tegnapra. Néztek ezek az órára mostanában? Tudják egyáltalán, hogy milyen nap van?? Ez őrület. 

 Rosszabbra számítottam, jobbat kaptam. Fő az optimizmus. Mégsem éjszakázom a gép előtt. Mára elteszem magam. Mindenkinek nyugodalmas szép éjszakát, aki még nem hajtotta álomra fejét.

 

2008-06-09 

Akinek nincs a fejében, annak legyen a lábában. Most potyára lótok-futok........ Pedig dolgom száz, tennivalóm ezer, a többit már nem is mondom.... 

 A mezei futó egér csak jelenthet nekem. Amit összefutkostam itt délelőtt...!! Már gyógyulóban lévő bal bokámnak nagyon nem hiányzott.

Amúgy nekem sem. És még azt hittem, hogy nem kell bejönnöm két hétig a bolondokházába.... Na, ja. Hinni a templomban kell...... 

 Már megint valaki szórakozik. Rántott halat kaptam ebédre. Elegánsan, 2x2 ujjal, néha a többit is bevetve sikerült megbirkóznom vele.

Legközelebb résen leszek. Rántott sajtot kérek!!!!

 Lassan és félmagasan húzok el innen. Mert ha nem, akkor az éjszakát is itt fogom tölteni. Drága kollégáim........  Tertinum non datur,

 Most megyek el a TSZ-be elsőkapásnak. De a többi is jön velem!!!!!!!

 Rohangálás futkosás befejezve. Levelezés maradt a helyén, jobb is, legalább nem rágódom rajta. Hátra van még a telefon. Szívesen kikapcsolnám..... A bice még maradt, nem tett neki jót a délelőtti. Felpolcolom, hadd pihenjen. Jöhet, aminek jönnie kell........ Legszívesebben megfutamodnék...... Ja, mégsem megyek elsőkapásnak.

 Három. Az első három az A sorozatból letudva. 

 A jó öreg villanypásztor. Péter bá' anno a hadifogságból hazafelé tartván árkon, bokron, szántáson keresztül belefutott a jó öreg villanypásztorba. Nézegette, bottal ütögette - semmi. El nem tudta gondolni, hogy a szarvamarhák miért olyan jámborak, hogy még közelébe sem merészkednek a vékony "madzagnak".

Sürgős folyó ügye támadt, előkapta fütyülőjét, s amúgy még ifjonti eszével meglocsolta a "madzagot". De csak az első mozdulatig - mesélte 40 évvel később nevetve -, mert abban a minutában úgy érezte, mintha koronaékszereit tőből akarnák kiszaggatni.....!

 

Akkor jött rá, hogy tulajdonképpen miért olyan jámborak a marhák.....

Az a jó öreg villanypásztor...... Tanulság? 

 Annak aki még itt van. És annak is aki már nincs itt. Szép álmokat! 

 Már bebújtam a birkák közé, ásítottam, pillám lecsukódott.... 3 másodperc múlva felpattant: bezártam azt a fránya bejárati ajtót, vagy nem???? Jéééééééééééézusom! Már elaludni sem tudok nyugodtan.... 

 Látom, hogy más se tud aludni.

 

2008-06-10 

 Az a fránya net! Inkább lemondok róla, mint hogy vesződjek vele. Már fél órája hadakozom. Nem, nem. Nem én vagyok a hunyó, itt és most tényleg nem. Mentem kifeküdni a napra. Most legalább süt.

 Eszméletlenül tűz a nap, be kellett jönnöm. Nem óhajtok sült malacot játszani. És lassan összeolvadtak, elégtek a betűk a szemem előtt, bent meg vaksin tapogatóztam pár percig, mert semmit sem láttam. Gyönyörű. Na, celebrálok valami ehetőt, könnyűt, aztán folyt. köv.

 Kicsi lányom megint befulladt, elérte az asztma. Pedig bíztam benne, hogy többet nem lesz ilyen gondja. Délután intéznem kell a gyógyszereit. Nem szeretném, ha baja lenne..... 

 Celebráltam az ebédet, összeértek az ízek. Megyek és felteszem az i-re a pontot.  Már megvan a következő feladatom. Igaz, nem holnap... De észben fogom tartani...... 

 Unalmamban fára másztam. Nem szokásom unatkozni, szótáramban nem szerepel ez a kifejezés, tartalmát nem ismerem. De valamiként jellemeznem kellett, azt mégse írhatom, hogy elment a józan eszem és fára másztam.

Meggyfára.

Az még hagyján, hogy fölmásztam. Kerestem egy biztos pontot, ahonnan nehéz leesni, de a mézédes, majdnem fekete meggyet is elértem. Eddig a pontig semmi gondom nem volt. Szedtem is, ettem is a sötétbordó levűt, az édeset, két kézzel, amennyit csak bírtam. És itt kezdődött a gond. Totál teleettem magam, eggyel többet akkor sem tudtam volna lenyelni, ha a lottóötöst ígérik....

Hanem le is kellett mászni. Kellett volna, de sehogy se akaródzott megtalálni azt az utat visszafelé, amit fölfelé megtettem. Ez az ág vékony, az meg messze van, itt meg nem tudok kapaszkodni..... ajjaj!

És a legrövidebb utat választottam, győzött a gravitáció.

No, nem törtem össze magam, csak némi horzsolást szereztem be. Amúgy talppárnácskáimra érkeztem, rugalmasan, kicsit gurulva: ahogy a nagykönyvben meg vagyon írva. Holnap is fölmászok....!

 Lufi. Nem vagyunk túl a tavaly nyáron indult pénzpiaci válságon, a Cashline elemzése szerint legalábbis a turbulencia utolsó fázisa még hátra van. A cég vezető elemzője, Sarkadi Szabó Kornél szerint azzal, hogy megtört a világgazdaságot korábban hajtó USA (fogyasztó) -Kína (termelő) tengely, jelenleg nincs olyan része a világnak, mely ellensúlyozni tudná a visszaesést. A tőzsdéken, beleértve a magyart is, nem várható a következő időben szárnyalás, a szakértő szerint viszont a lufinak tekinthető olajáremelkedés hamarosan véget érhet.  (www.index.hu)

 Már régen eldurranhatott volna........ 

 Még egy kicsit lustálkodom, aztán állok neki a mai napra kiszabott penzumnak. Még van belőle..... Ez a villanypásztor.......!! Ennek nem lesz jó vége. 

 Némelyik napló bejegyzés sziporkázik. Élvezet olvasni. Érdemes olvasni.  Valakinek nagyon fontos, mondhatnám úgy is, hogy izgulós napja volt. Szorítottam, hogy jól sikerüljön. Vajon jól sikerült-e? 

 Mára befejeztem az írást és az olvasást is. Mindenkinek - akár itt van, akár nincs - jó éjszakát! Most egy kicsit magamba zuhantam................ 

 

2008-06-11 

Szép napot mindenkinek, aki erre jár! Felhőtlent, vidámat, jókedvűt. Mentem kifeküdni a napra.  

Oroszlán 2008 jún.11  

"Az ön létének jelenleg nem sok értelme van. Ennek oka abban keresendő, hogy ön semmit az ég egy adta világon nem tesz vágyainak és céljainak megvalósításáért. Hagyja abba a nyavalygást és ne mindig másban keresse a hibát."

 Akkor most felkötöm magam. Vagy inkább a horoszpókuszt... 

 Navigáció. Pontosabban mondva telefonos navigáció. Ez az a művelet, amitől rohamosan amortizálódom. Kedves kollégáimnak rettentően hiányzom, levonva a következtetést az óránkénti hívásokból. Az még hagyján, hogy érdeklődnek testi-lelki állapotom felől, de, hogy még dolgoztatni is szeretnének, no, azt már nem!! Többet nem húznak be a csőbe. Dolgozzanak, azért vannak. Felnőttek: saját személyigazolványuk van, ingben, pizsamában felnőttszámot hordanak...

Mert nem találják ezt a dokut, azt a feljegyzést, amazt a mappát, etc. Előszörre bedőltem, és mondtam, hogy menj be...., nyisd ki...., emeld fel...., igen, a sárga, és nem a zöld...., felülről a harmadik.... , igen, a fejléces......., igen, az eredeti, aláírt......, etc.

Lehet, hogy mégis el kellene küldeni őket árkot ásni? Hmm. 

 Elmentem kávét inni. Utána még vagyok egy keveset, de már nem sokáig. Megittam a kávét, de csak álmosabb lettem tőle. A fene se érti...

Most egy időre kivonom magam a villanypásztor hatósugarából. 

 Ajjaj! Robbant az inflációs bomba. Az olaj- és az élelmiszerárak emelkedése okozta sokkok mellett a magyar infláció emelkedésében meghatározó szerepe van a hatósági árak emelkedésének, noha ezeket az eurózóna tagállamaiban úgy tűnik, sikerül kordában tartani. Májusban 7 százalékos volt a pénzromlás üteme a KSH adatai szerint, ez jelentős növekedés a 6,6 százalékos áprilisi adathoz képest, és bőven meghaladja az elemzői várakozásokat is. A jegybank kamatemelésre kényszerülhet, ez viszont erősítheti a forintot. (forrás: index.hu)

Lesz itt még nemulass! 

 Hangulatgyűrűm színe feketére váltott. Stílszerűen illik a jelenlegi hangulatomhoz. Most szívem szerint kifutnék a világból....... 

 Frontálisan támadott Bonzo kutyám, amint kiléptem az ajtón. Mancsaival a vállamon csak annyi időm maradt, hogy fejem félrerántsam, amúgy istenesen végignyalta a nyakamat és a fülemet jobbról. Valamitől megkergült a kutya, pedig friss vizet, ennivalót tettem eléje. A közelgő hidegfrontot érzi? Hmm. Egyetlen kívánságom: szeretnék 336 órával öregebb lenni....... 

 Életbevágóan fontos. Ki tudja, jelenleg az OGY-nek hány állandó bizottsága van, esetleg nevesítve? A gugli minden adatot mutat, de ezt nem...  Ezt a tolongást, alig hiszem el.......

 Rázendített a vihar. Zene-bona nappali megvilágításban. Már hiányoltam. 

 Basszus.....   az előbb se kép, se hang, se villany.... Sötétben tapogatóztam föl a lépcsőn. Még jó, hogy csukott szemmel is feltalálok. Rendesen ideért a vihar. Bonzó az udvaron vonít, torka szakadtából. Uramatyám! Még egy ilyen villámcsapás, aztán hívhatom a kukásautót. A darálósat. Ebből elég volt. Mielőtt tényleg beüt a ménkű.

 

2008-06-12

 Bonzó veszettül ugat, vonít, szomszéd kutyák is bekapcsolódtak a hangversenybe. Megyek, megnézem.  8 óra. Szép jó reggelt mindenkinek, aki itt van, és annak is, aki nincs itt.

 Ahogy elnézem, ma nem fekszem ki a Napra. Mert nincs Napocska, elbújt. Hangulatom is elbújt. Mivel több van előttem, mint mögöttem, így elhagyom a villanypásztort..... Majdnem elfelejtettem. Mégsem hívom a kukásautót, a darálósat   Nem ütött be a ménkű, csak a villanyt vitte magával a vihar. És mára folytatást ígértek. Medárd, Medárd, de elkapnám a frakkodat....! 

 Valahogy nem akaródzik tenni azt, amit nagyon kellene. Ráadásul még tovább halmoztam azt, amiből amúgy is mérföldnyi van előttem. Napocska bújócskázik..... hangulatom még elő sem bújt. Ebből semmi jó nem fog származni. Kezdek pesszimista lenni...

Nagy az Isten állatkertje.....

 Levesnóta!  Mindenkinek jó étvágyat az ebédhez!

 Kutya-történet. Befelé jövet történedett, hogy egy 10 éves forma kislány a járdán sétáltatta foxiját pórázon. Mire melléje értem, ott termett egy jókora farkaskutya nyakörv és póráz nélkül. Azonnal nekiesett a foxinak, a kislány sírva kiáltott segítségért. Ha egy lépéssel közelebb vagyok, én kerülök a farkaskutya útjába...amúgy azonnal ugrottam, de egy másik járókelő is..... nekem sikerült a száját teljes erőből összefognom, a másik szinte ráhasalt a kutyára, így hengerelve le, téve ártalmatlanná a dögöt.. mert így, utólag nem tudok rá mást mondani. Akkor és ott meg sem fordult a fejemben, hogy nem sikerül a manőver, ne adj Isten, ha rosszul fogom meg, ha nem sikerül a száját teljes erőből összeszorítani, akkor megmar.....

 Hamar előkerült a farkaskutya gazdája, de amit kapott, azt egy életre megemlegeti. Nem csak tőlem kapta az áldást, mert mire körülnéztem, kisebb fajta csoportosulás keletkezett. Kórusban zengtek.

 Fél óra múltán, most kezd kocsonyásodni minden porcikám.....

 Köszönöm kérdéseiteket, a 10 éves kislány és kutyája jól van, szerencsésen hazaértek. Én még kocsonyát játszom. Na, osztrák - lengyel meccs. Orrvérzésig. Ebből elegem van. Megyek és álomra hajtom a fejem. Mindenkinek szép álmokat! Holnap is lesz nap.

 

2008-06-13 

 Péntek 13. Ha nem kötik az orromra, nem is veszem észre. Az utóbbi pár napban naptáron és időn kívülre helyeztem magam. Ennek következtében csak azt érzékelem, hogy felkelt a Nap, időnként kikandikál a felhők közül, délben húzzák a levesnótát  <

Oldal: Napló 08/6
Viharlady - © 2008 - 2026 - viharlady.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat