Viharlady

Induljon hát a 2013-as esztendő...

2013. 01. 31.

Gyönyörűen süt Napocska, mintha melengetné hátamat. Már január utolsó napját írunk, egy hónap eltelt ebből az évből. Rohannak a napok. Tizenegy fokot mutat a kijelző déli egy órakor. Pluszban.

2013. 01. 30.

Mára tíz fokot jósoltak pluszban. Erre kiváncsi leszek. És most kisütött Napocska, de nem is akárhogyan, mert elvakította a monitort és nem látom, hogy mit írok. Ennek örülök, mert ez csak jót jelent. Ugyan még nincs vége a télnek, de ez a napsütés szívet és lelket melengtő. Imádom. A lecke fel van adva.

2013. 01. 29.

Ködös, szürke és barátságtalan reggelre ébredtem. Ráadásul hideg van, mínusz három fokot mutat a hőmérő. Nem lenne sok, de a köd miatt hidegebb az érzete. Talán később feloszlik a köd és kisüt Napocska. Melegebb akkor se lesz, de a közérzetem javul. Ahogy mondtam, mostanra kisütöt Napocska, bevilágít a szobámba, fénnyel árasztja el azt. Ezt nagyon szeretem. Bonyolódik a folyamat, és nem is akárhogyan. Erre most nagyon kíváncsi leszek. Elkészült a tiramisu és a gyümölcsturmix. Mára elég volt.

2013. 01. 28.

Valamelyest mérséklődött a hideg, délutánra várható újabb havazás és ónos eső. Egyiket sem kívánom. Várom a tavaszt, a természet ébredését, a virágok nyílását, Napocska simogatását. Még borús az idő, lassan szakadozik fel a szürke felhőtakaró. Kérem vissza a Napot! Szállingózik a hó, ebből még akármi is lehet. A hétvégi hangversenyt, ugye, nem felejtetted el. Ezerrel készülünk Péter orgonamuzsikájára. Öt óra múlt és most kezd sötétedni. De jó!

2013. 01. 27.

Kisütött Napocska, ellenben farkasordító hideg van kint. Mégis muszáj lesz kidugni az orromat a lakásból. Majd.

2013. 01. 26.

Későn értünk haza, alaposan elfáradtunk. Köszönöm, köszönöm, köszönöm...

2013. 01. 25.

Éjszaka esett egy kevés ónos eső, reggelre márványos lett a táj. Megint fehérré változott a világ, ezt a képet már jobban szeretem. Óvatosan közlekedtünk, igyekeztünk ügyesen egyensúlyozni. Sikerült. Mostanra Napocska kibújt a felhők közül, kezd hűlni a levegő. Aztán feltámadt a szél és a mínusz két fok rettentő hidegnek érződött. Déli fél egykor újabb jövevénnyel szaporodott a család, megszületett a kis Marci. Gyönyörű baba. Este pizzát szerettem volna tálalni a gyerekeknek vacsorára, ezért még délután vettem félig kész pizzalapokat, melyeknek a lejárati ideje január huszonkilencedike - lett volna. Itthon bontom ki, penészes volt a körcímke alatt a pizzatészta. A másikat már nem is bontottam fel, egyből öltöztem és vittem vissza a boltba. Szó nélkül visszavették, még a blokkom is megvolt, pedig nem szoktam megőrizni. Aztán meg emlékeztek rám, nagyon bizonygatnom sem kellett, hogy ott vettem. Sűrű elnézéskérés mellett kaptam kettő csomag friss pizzatésztát. Így mégis pizza lett a vacsora. Gombás pizza. És a marcipántortát is megrendeltem.

2013. 01. 24.

Változatlanul szürke és egyhangú a reggel, bár nincs fagy, a hó intenzíven olvad. Ígérik a következő adagot, ami nagyon nem hiányzik. Így jár az, aki nagyon kíváncsi. A bújócska nem a legjobb megoldás.

2013. 01. 23.

Nem lett semmi a havazásból, hál' Istennek. Már elég volt belőle, többet nem kérek. Egyneműen szürke a világ, ennél szürkébb már nem is lehet. Kérem vissza a Napot! Érdemes volt kiabálnom, ebéd után kisütött Napocska, még most is mosolyog. Aztán mindig adódik valami, ami kibillenti az eseményeket. Gondoskodnak róla, és így van jól. Már megvan a következő utam is.

2013. 01. 22.

Ma reggel egy kicsit világosabb van, mint tegnap. Szakadozik fel a szürke és masszív felhőtakaró, néhol kilátszik a kék égbolt, a felkelő nap sugarai rózsaszínűre festik a felhők hasát. Máris jobb a hangulatom. Isten Átka hajnaltájt éktelen dorombolásba fogott, amivel felébresztett. Azután meg nem hagyott aludni, mindent kitalált, mindenféle eszközt bevetett, hogy magára vonja figyelmemet. Sikerült neki. Végre, kisütött Napocska. Ha halványan és áttetszőn, de akkor is. Ez jó jel. Aztán meg beindult a havazás. Ebből még akármi is lehet.

2013. 01. 21.

Ismét borongós, szürke és esős reggelre ébredtem. Valamikor hajnalban esőkopogásra figyeltem fel, de nem sima eső kopogására, hanem inkább havaseső félére. Súlyosan koppantak a cseppek az ablakpárkányon. Először nem tudtam eldönteni, hogy álmodom vagy valóban hallom. Aztán úgy döntöttem, hogy valóságosan esik. Befelé jövet is szemetelt az eső, annyira azért nem, hogy ejtőernyőt bontsak miatta. Ez laposabbra sikeredett, mint kellett volna. Kétesélyes. Nocsak, már bóklászás van. Ezek szerint kevés a meglévő.

2013. 01. 20.

Kisütött Napocska,ónos esőnek se híre, se hamva, nem is vágyom. A fagyos mínuszok sem jelentkeztek, enyhe az idő, olvad a hó. Ennél rosszabb sose legyen. És nem tudom megunni, századjára is hallgatom a Les Miserables concert-et. Gyönyörű.

2013. 01. 19.

Emlékeztes nap második évfordulója. Az azóta eltelt hétszázharmincegy nap minden egyes napja a sikerről, az örömről és a szeretetről szól. Minden egyes nap minden egyes órája boldogságban és értelmesen telt. A többi is ilyen legyen!

2013. 01. 18.

Nem esett sok hó az éjjel, de azt a keveset nagyon tudja kavarni a szél. Bele a képembe. Mint megannyi apró és hideg tűszúrás. Sapkát nem szeretem, az ejtőernyőt kifordítja a szél. Mire beértem a dolgozóba teljesen átnedvesedett a hajam, szemüvegem tele apró vízcseppekkel. Innentől kívántam magamnak csodás reggelt és szép napot, no meg kettő bögre kávét. Képes egész nap kitartóan esni a hó. Szél hordja-viszi, elsöpri és összezsuppolja. Pont oda, ahova leginkább nem kellene. Az utak sokfelé lezárva, a közlekedés nullára redukálódott. Hurrá. Két óra hosszat lapátoltam a havat, mire kiburkoltam a házat és a garázst. Most már tényleg nem kérek több havat. Ja, és hideget sem. Van egy sanda gyanúm, de nem akarom elkiabálni.

2013. 01. 17.

Éjjel ismét esett a hó, de nagyobb része el is olvadt. Megint csupa kásásak és latyakosak az utak, óvatosan kellett közlekedni. No és labirintus módon. Csak kétszer kellett visszafordulnom mert az általam választott út nem volt járható. Így lesz az ötpreces útból negyedórás kerülő. Hogy jót is mondjak, nincs fagy. Isten Átka nem mutatott hajlandóságot a távozásra, maradt a lakásban. Feltelepedett a konvektorra. Addig-addig szürcsölgettem a teámat, amíg cigányútra nem ment. Aztán jött a köhécselés. Még most is kaparja a torkom. Most kevésbé olvad a hó, de nem is esik. Nem kívánok több havat. Vacsorára valami nagyon finomat gondoltam. Ha túrós batyut sütök, az jó lesz? Sok-sok mazsolával. Gazdagodtam egy meghívással, a másikat meg el kell halasztani egy héttel későbbre. Kiváncsi leszek, miként fogadja a meglepetést. Már előre kuncogok. Volt tanulsága a mai napnak is. Lassan éjfél. Szél hordja az aprószemű havat. Ebből még akármi lehet.

2013. 01. 16.

Szürke, borús, undok reggelre ébredtem. Jó hír, hogy éjszaka nem volt fagy. Mára is esőt jósoltak, kiadósat. Elegem van ebből az időjárásból. Kérem vissza a Napot! Mission completed. Innentől ismét a nyereség-érzés a domináns. Most majdnem hátast dobtam. Véletlenek márpedig nincsenek, ilyen nevű állat nem létezik. Mindennek van oka, legfeljebb nem tárul fel teljes egészében. El ne felejtsem, hogy csikung. És most van vége a napnak. Hát, elég kacifántosra sikeredett. Jól sikeredett.

2013. 01. 15.

Megjöttek a közüzemi számlák. Érdekes módon a számlák végösszegei arányaiban mintha nagyobbak lennének, mint az eddigi számlák végösszegei. Kicsit furcsállom, utána fogok nézni, hogy miként számoltak. Éjszaka havazás váltotta fel az esőt, alig pár centi esett. Mára inkább esőt jósoltak, mint havazást. Egyik sem a kedvencem. Amúgy meg olvad a hó mérföldes a latyak és a víz. Érdekesek a fejlemények. Egyik szószátyár, a másik néma. Esemény volt bőven, nem panaszkodhatom. Így szép az élet.

2013. 01. 14.

Hó reggelt kívánok! Bokáig ért a hó reggel, amikor munkába indultam. Bízom abban, hogy mire hazaérek, addigra elolvad, mert nem fagyra esett. Valahogy nincs kedvem havat lapátolni. Sose volt, és nem is az én műfajom. Amúgy gyönyörű a táj, vastagon borítja a hó, de az utak kásásak, latyakosak, szürkés-barnák, egyszóval: utálatos. Nemszeretem. Ha mindvégig mindenhol hófehér maradna, akkor tudnám értékelni. Felétek is jóformán esett a hó? Megy ez, mint a karikacsapás! Csak egy kis lendületet kell adni neki. Bevállaltam egy kis plusz munkát, talán nem kellett volna. Ennek nem látom a kimenetelét.

2013. 01. 13.

Reggel nyolc órakor észrevétlen kezdett szemetelni a hó, majd fokozatosan élénkebbre váltott. Mostanra hófehér lepel borítja a tájat, bentről kifelé nézve csodálatos látvány. Arasznyinál nagyobb havat ígértek a meteorológusok. Ha így folytatódik, beteljesül jóslatuk.

2013. 01. 12.

Jó hideg volt reggel,mínusz öt fokot mutatott a hőmérő, de ez nem volt semminek akadálya. És nagyon is jól sikerült a nap, egy fokkal jobban, mint terveztem. És így van jól. Köszönöm, köszönöm, köszönöm. Mintha eldugult volna minden csatorna. Van ilyen helyzet.

2013. 01. 11.

Ma már péntek, a hét utolsó munkanapja. Enyhén indult a reggel, ma még jó idő lesz, de holnaptól megint jön a lehűlés, vele együtt az ónos eső és a havazás. Szívesen lemondanék róla, ha tehetném. Még mindig nagy a csend, lassan tizenkét napja. Ezt gyorsan elintéztem. Nem is értem, hogy miért vártam eddig. Undok voltam a skype-on, ezt még jóvá kell tennem. Igazából csak magamra haragudhatnék, de nem akarok. Jó a kedvem.

2013. 01. 10.

Talán nincs annyira hideg, mint tegnap reggel volt. A szürkeség is halványabb lett, mintha tisztulna az égbolt. Bízom benne, hogy nem követtem el egy nagy hibát.

2013. 01. 09.

Mégsem lett fehér a reggel, még az is elolvadt nagyjából, ami esett tegnap. És várjuk a következő hidegfrontot. Még mindig borús és szürke a világ, eső szemetelt amíg jöttem befelé. Már azt hittem, én rontottam el valamit, de nem. Csupán a fejlesztők tették elérhetetlenné. Később még próbálkozom. Azért csak összejött. "Mit akarok tőled? Semmit. Semmit nem akarok tőled. Hanem neked akarok. Nem tőled, hanem neked. Mégpedig adni. Mindent. Mindent, amit őrizgetek magamban. Őrizgetem egy érkező pillanatra, egy napra, egy életre. Őrizgetem annak, aki egy pillanat, egy nap, egy élet. Aki minden. És ha te vagy az, ha neked adhatom, ha elfogadod, akkor már nem csak "neked" van, hanem "tőled" is. Mert akkor már kapok is. Tőled." (Csitáry-Hock Tamás)

2013. 01. 08.

Hazafelé jövet elkezdett szemetelni a hó, vékonyan belepte a tájat. Egész végig hólepte úton haladtunk. Ha így folytatódik reggelre pár centis hó lehet. Annyira nem vágyom. Bentről kifelé gyönyörű látvány, de amikor lapátolni kell, akkor szívesen átengedném másnak. Jól kitraktáltak bennünket a konferencián étellel és tudománnyal egyaránt.

2013. 01. 07.

Hétfő reggel van, esik az eső, középszürke  a világ köröskörül. Egyszerűen utálatos. Inkább nem nézek ki az ablakon, hátat fordítok neki.

2013. 01. 06.

Hát, a mai napra ugyanezek nem mondhatók el. Ismét szürke, borús és lehangoló az idő. Még nem esik az eső, de nem sok híja. Még jó, hogy nem érek rá vele foglalkozni, sok a dolgom, ezer a teendőm. Aztán az is megjött. Elöször csak szemetelt, most már kitartóan eseget. Nem nagyon, csak kitartóan. Hogy egy kis jó is legyen benne, legalább nincs hideg, öt fokot mutatott a hőmérő. Nemszeretem idő van. Fél nyolckor szállt fel a gép lánykámmal és Jocival, fél fizenegykor (ottai fél tízkor) érnek földet, majd másfél óra buszozás a harmincötössel a városba, mire hazaérnek. Reggel hétkor munkakezdés. Imádom Manókáimat.

2013. 01. 05.

A mai nap is gyönyörű szép volt, a felhőrongyos pirkadat után kisütött Napocska, és mindvégig kitartott, nem beszélve a hőmérsékletről. Igazi kellemes és tavaszias volt. Imádom, egyszerűen imádom!

2013. 01. 04.

Megtörtént a csoda, kisütött Napocska. A hátam mögött kandikál be a szobámba. Ezt már szeretem. Érik az embert meglepetések, jók és még jobbak. És most így jártam. Hát, ez érdekes volt. És pont egy olyan emberi lény szájából. Valahogy olyan érzésem van, hogy ritkult a levelezés. Lehet, csak én látom így. Mit is mondott, legutóbb meddig maradt kint?

2013. 01. 03.

Új év második munkanapja, szürke, borús, esőrehajló. Teszünk róla, hogy szebb legyen.

2013. 01. 02.

Kezdődhetett volna szebben is az új év első munkanapja. Masszívan szürke a világ, vastag a felhőtakaró, lóg az eső lába. Mínusz három fok van odakint. És olyan sötét, mintha még előttünk állna a leghosszabb éjszaka. Pedig nem. Tizenkét napja - minden nap -  egy kakaslépéssel hosszabbodik a nappal. Nem látom Napocskát. Kérem vissza a Napot! Még jó, hogy át kellett mennem a szomszédba, mert elfelejtettem volna gyerkőceim restanciáját. Bezzeg ők nem felejtették el, menet közben volt kapásuk. Be kell ismernem, pusztulnak a szürkeállományom agysejtei. Még mindig barátságtalan, szürke, ködszitálós az idő. Lehet, a problémát csak én kreálom magamnak. Az idő mindent eldönt. 

2013. 01. 01

zebb és jobb legyen minden tekintetben ez az év, mint az elmúlt volt. Ködös, zúzmarás az új év első napja, Napocska a felhők felett virít. Fagyközeli a hőmérséklet, későbbre sem ígérnek szebbet. Szépen indul, mondhatom. Ez most sok volt egy kicsit. Aki elkezdte az be is fejezte.

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat