Viharlady

Folytatódjon...

2011. 12. 31.

Csuda gondolta volna háromnegyed tizenkettőkor, hogy pont délben részt veszek a Triatádosok óévbúcsúztató "futóversenyén". Mivel futni nem tudok, így lesétáltam az egy kört a parkban. Ennek eredményeként, mondhatnám jutalmaként a tombolasorsoláson nyertem egy baseball sapkát. Amúgy meg minden résztvevő nyert valamit, senkit nem hagytak jutalom nélkül. Ámen! Minden félbehagyott munkát befejeztem, lakást kitakarítottam, hokedliket összelegóztam, mosógépet elindítottam, az étkeket megalkottam, hogy az új évre ne maradjon félbehagyott munkám. Most már jöhet a lazítás, a wellness, a szauna, a lakomázások és az éjféli koccintás. Már nagyban megy a tűzijáték és a petárdázás. Meg a tam-tam zene a szabadtéri discoban. Ajaj!

SIKERES ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET! 

2011. 12. 30.

Az ezévi utolsó kívánságom is teljesült, most már jöhet az óév búcsúztató és az újév köszöntő. Mai utam kanyargósabbra sikerült, mint általában, de nem lehet okom panaszra, mindent kaptam, amit kértem. Sőt, egy meglepetés is ért, a kellemesebbik fajtából. Soha rosszabb ne legyen! 

2011. 12. 29.

Délelőtt megfutottam Bécset-Budát, délutánra már csak kevés utam maradt. Meglátogattam a laboros lánykákat, kimentem a piacra, de gyenge volt a felhozatal. Alig lézengtek, talán a karácsony utózöngéje miatt. Utána nagy kanyart vettem, ellátogattam a piros-sárgába, ahol végre kaptam teamécsest. Aztán meg egy kis feredőzés, szaunázás. Ismét összejött a csipet-csapat, volt hancúr, móka, kacagás... Keveslem a mai produktumot. Pont. Most már bízom abban, hogy minden rendben lesz holnap. 

2011. 12. 28.

Sokáig lustálkodtam, de most már muszáj aktivizálnom magam, délután dolgom lesz. Addig is, azután is élvezem a szabadságot. Elmentek manókáim, megint nem látom őket egy hónapig. 

2011. 12. 27.

Nagyjából minden elfogyott a sáskajárásnak köszönhetően. És így van jól. Most jön a pihenés. Észrevették, hogy pár napot kihagytam a szaunázásból. Most kifejezetten jól esett a tűzforró után a jéghideg.

2011. 12. 25.

Az se normális, aki egész napját a konyhában tölti, ott sürög-forog, míg a többiek csak elvannak, jókat beszélgetnek, kacarásznak. Azt hiszem, ezt volt az utolsó, amit munkával töltöttem. A továbbiakat munka nélkül szeretném eltölteni. Ha hagyják. Mégsem volt maradásom. A rétes már a tepsiben pihen, mazsolával és barackkal bolondított túrós.

2011. 12. 24.

Napsütéssel indult a reggel, csupán dél előtt felhősödött el egy kis időre, de hamar eloszlott. Még most is tiszta az idő, csak sötétedik. Reggel legyúrtam a mézeskalácsot, nemsokára nekiállok, kiszaggatom és sütöm. Még a piacra is kiszaladtam, bár nem vettem semmit, kellett egy kis mozgás. Ebédet főztem, takarítottam, a fát is feldíszítettem, igazából már semmi teendőm nincs a sütésen kívül.

BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYT!

Megjött a köszöntés, nem feledkeztél el.

2011. 12. 23.

Borúsan és harapósan indult a reggel, mostanra Napocskáé a terep nagy része, a harapósság megmaradt. Harapós a hideg. Nem tudom, hogy kinek az ötlete volt, de nem biztos, hogy jó. Pénteken délben esküdni... Zajlanak az utcai események. Meglehetősen. Ma mintha nem lennék formában. Módosítom az előbbi állítást, én formában vagyok, de ez a program egyenesen gagyi. Elég is volt belőle.

2011. 02. 22.

Tart még a zimankó, bár Napocska fénylik az égen. Olvadozik a letaposott jeges hó. ez talán még rosszabb, mint a hó vagy a jég. Ma megtettem az utolsó látogatást vidéken, erre az évre - remélem - befejeztem. Holnap még lesz egy kis utómunka, de az már nem számottevő. Csodás volt a Szépmíves Céh Messiás előadása. Még szaunázni is voltunk. Neki való az idő.

2011. 12. 21.

Reggel hét órakor még olyan sötét volt, hogy ihajj. Nagyon várom a január közepét, mert onnantól fogva már szemmel látható a nappalok hosszabbodása. És utána jön a tavasz, majd a nyár.... Most is süt Napocska, de annyira laposan járja az útját a délkeleti horizonton, hogy melege nem ér el idáig. Ellenben a monitorra vetődő fény elvakít. Juszt sem húzom el a firhangot, áradjon csak befelé a fény. Az idei utolsó projekt szálai is elvarrva. Talán bekövetkezett az áhított, a várva várt hangulatváltozás. Csak remélni merem.

2011. 12. 20.

Elállt a havazás, az esti latyak reggelre ráfagyott az utakra, járdákra, mindenre. Mivel nem volt senki, aki eltakarítsa. Csúszkálva jöttem dolgozni, egyfolytában azt kellett figyelnem, hogy mire lépek, illetve mire ne lépjek, ha nem akarok elvágódni, mint a sózsák. Közben kisütött Napocska, alig látom a monitort a rávetülő fénytől. Közeleg a karácsony. Egyfolytában süt Napocska, hál' Istennek! A hó nagy része elolvadt, nem úgy az árnyékos részeken, ott még fagyos a letaposott hó. Ha így haladunk holnap délutánra elolvad a maradék is. Megint volt kapásom egy ismeretlen számról. Felvettem. BAM volt. Teljesen kiment a fejemből, hogy új számot kapott, amit íziben megküldött e-mail-ben, csak én átsiklottam felette. Hümm. Megyek csomagolni. Ilyen nincs! Ez nem lehet igaz. Megyek szaunázni. Jó, hogy nem kell messzire mennem csak pár méterre. Egyfolytában csak az előnyét látom és élvezem az új házamnak. Már több, mint egy éve(!), hogy beköltöztem. Hogy halad az idő! Már csak én maradtam... Jó sokára ért oda.

2011. 12. 19.

Havazást ígértek mára, meg is jön a hó. Nagyon döglöttegér szürke a felhőtakaró. Meglepő dolgok történtek a hétvégén, kollégák egymás szavába vágva meséltek. Jól indult a hétfő reggel. "Hull a pelyhes fehér hó..." Még mindig esik. Ha el nem olvad hétvégéig, akkor bokáig fogunk járni a havas latyakban.

2011. 12. 18.

Túlságosan lusta voltam ahhoz, hogy korán keljek, így itthon maradtam és tartottam egy lustálkodós napot. Fél tizenegy volt, hogy végre kiszálltam az ágyból. Fel is borult az egész napom. És így van jól, ahogy van. Ilyenkor örülök, hogy itt  szomszédban a fürdő és a szauna. Nem kellett messze gyalogolni. Csak pár lépés.

2011. 12. 17.

Volt meglepetés, amikor reggel kinéztem az ablakon. Hófehérbe öltözött a táj, és megmaradt egész nap a hó. Délelőtt kimentünk a piacra, az üzletház előtt meghallgattuk az Acoustic-ot. Ebéd után takarítás, pakolászás, egy kis ez, meg egy kis az.. Most nekiállok a kifliknek, holnapra, útravalónak. Mire végeztem alaposan elfáradtam. Valószínű, hogy módosul a holnapi program. Valami könnyebbet.

2011. 12. 16.

Most aztán kitett magáért Napocska! Még jó, hogy háttal ülök az ablakna, mert megvakítana a beáradó fény. Ráadásul lecsapódot a pára az ablakon, a milliárdnyi vízcsepp fokozza a fényt. Még a monitorra vetülő fény is bántja a szemem. Délután megköszöntöttem Mamámat, lévén nevenapja. Örült is neki, főleg annak, hogy meglátogattam. Hazafelé már sötétben jöttem. Végre, kiviláglott a város karácsonyfája, sőt, "adventi vásári forgatag"-on keresztül vezetett utam. Kirakodtak. Rengeteg kézműves ajándék, saját sütésű mézeskalács, forró tea és forralt bor, mi szem-szájnak ingere, igazi karácsonyváró hangulat. Holnap nekiállok az ajándékok csomagolásának. Szerintem ez a legizgalmasabb az ünnepekben. Még nem ért ide a beharangozott ítéletidő, ellenben jót szaunáztunk.

2011. 12. 15.

Ocsmány az idő. Amikor felébredtem még éjszakai sötétség uralkodott és esett az eső. Még most is sötétség van, álmosító, sötétszürke a világ, kitartóan és egyre jobban esik az eső. Hogy én ezt mennyire utálom! Milyen rendesek a sárga-kék boltosok, küldtek sms-t, hogy megérkezett és kapható az általam keresett termék. De vasárnap reggel azért még nézzek rá a raktárkészletre, nehogy meglepetés érjen. Egész nap kitartóan esik. Negyed öt és máris éjszakai a sötétség. Életjel van, válasz nincs. Ez van. Ennek ellenére a szaunázás most kifejezetten hasznosnak bizonyult. 

2011. 12. 14.

Egyes helyeken december tizenharmadikát tartják a fordulónapnak, és Luca napjától hosszabbodnak a nappalok. Csatlakozom eme társasághoz. Reggel még derült volt az égbolt, mostanra elfelhősödött. A délkeleti horizonton van még egy kis rés, Napocska erőlködik, hogy áttörje. Valamennyire sikerül neki. Nagyon is sikerült. Ha így haladunk, akkor hózápor helyett kánikulás karácsonyunk lesz. Elálmosított a szauna, nem maradok fent sokáig. Mintha életjeleket látnék...

2011. 12. 13.

Luca napja van. Éjszaka eshetett valamennyi eső, mert nedves volt a járda. Lassan felszakadozik a felhőzet, imitt-amott kilátszik a kék ég, de Napocska még nem. Már a harmadik gyertya is ég az adventi koszorún. Végre, kisütött Napocska! Szikrázó kéken világít az égbolt, alig látni fehér felhőfoszlányt. Kissé hűvösebb lett a levegő, de nem vészes. Fényes a világ! A legfontosabbat elfelejtettem. De sebaj, majd holnap lesz rá gondom. A szaunázás kifejezetten jól esett.

2011. 12. 12.

Még Napocska is kisütött, ennyire jól indult a hétfő reggel. Ámen! Amilyen volt a kezdés, olyan lett a folytatás. Még szaunázni is volt időnk. Elővettem a régi fényképeket. Egy része albumokba rendezett, a többi tasakokban. Már vettem hozzá egy albumot, de kevés lesz. Majd holnap folytatom.

2011. 12. 11.

Sűrűn bejönnek jó ötleteim. Mint például a mai is, de nagyon. Tegnap este találtam mondani, mi lenne, ha kiruccannánk Pécsre. Már úgyis régen jártunk arra, épp ideje ismét ellátogatni a városba. A szót tett követte, reggel elindultunk és alig fél órája értünk haza. Kellemesen enyhe volt az idő, nagyot sétáltunk a városban. Először a Kossuth téri kirakodást vettük célba, nem hagyhattuk ki a jó kis forralt bort, de előtte az Irgalmasok terén lévő templomot is megnéztük. Nemrég újították fel. Már nagyon ráfért. Még a színház felé is elsétáltunk. Később a régi buszállomás helyén lévő adventi házikókat kerestük fel. Volt minden, mint a búcsúban. Később az Árkád felé vettük a kanyart, megebédeztünk, kinges fagyival tettük fel az "i"-re a pontot. Elteltünk, mint a déli busz. Feltettem a képeket. Totális a siker. És így van jól. Imádnivaló vagy!

2011. 12. 10.

Már a dátumokat sem jól írtam, ki kellett javítanom. Furcsállottam, hogy hetedike után kilencedike jön. Na, mindegy. Ma gyönyörű szép idő volt, Napocska rendületlenül virított az égen, szinte meleg volt a levegő is. Délelőtt kimentünk a "balhára", délután pedig egy jókorát sétáltunk a napsütéses városban. Hallatlanul jól esett. A szaunázás még ezután következik. Mint akit hájjal kenegetnek. Szenzációs volt a kinti medence. Nem csoda, hiszen állandóan huszonnyolc fokos a vize. Mára elég is volt. 

2011. 11. 09.

Végre, kisütött Napocska! Juszt se húzom el a firhangot, inkább ne lássam a monitort. Nagyon laposan jár a fényes jószág, már alig várom, hogy a fejem felett virítson. Imádom! Úgy jártam, ahogy már régen. Majdnem azt írtam, hogy nem, de közben rájöttem, hogy igen, volt már rá precedens. Szóval, úgy jártam, ahogy már régen. Ebédre csőben sült brokkolit kértem. Kaptam is, nagyon gusztán nézett ki. Aztán bekaptam az első falatot. Először csak a szájpadlásom közepét égette meg, majd ahogy kínomban a nyelvemmel szétnyomtam a szájpadlásom teljes nyálkahártyáját megperzselte. Mert tűzforró volt. Na, így jártam. Túléltem. Kelt kifli volt az óhaj. Az alapanyagokat bepakoltam a kenyérsütő gépbe, dagasztó programra állítottam. Majd csak kisodorni, vágni és egyenként feltekerni kell a finomságot. De nem hagyományos kifli lesz ám! Kisült az összes. Mennyei. Ja, és boszorkányos ujjai vannak ennek az ifjú zongoraművésznek, ifj. Balogh Jánosnak. És akkor kell befejezni a napot, amikor korhatár helyett kontárt olvasok.... 

2011. 12. 08.

Hazafelé jövet két úriemberbe botlottam, akik a járda szélén álltak egymással szemben. Ketten együtt nem tudtak meggyújtani egy cigarettát, ugyanis a magasságbeli kilengésük megszégyenítette az Eiffel tornyot. Ezen kuncogtam egész hazáig. 

2011. 12. 07.

Mára ugyanez nem mondható el, mint az sem, hogy jó napom volt. Hát nem. Masszívan seggelősre sikeredett, a holnapi szintén az lesz. Már kockásra és rácsosra ültem a hátsómat, alig vártam, hogy felálljak. És kivel futottam össze? Ebéd után felfelé jöttünk a lépcsőn és bámultam ki az udvarra és mit láttak szemeim? Hát J. vonult el előttem, bal fülén a telefonnal, amibe intenzíven magyarázott. Hirtelenjében nem is tudtam, hogy kiabáljak vagy kopogjak, de mindkettőt tettem egyszerre. Még jó, hogy felfigyelt az ablakkopogtatásra. Nem is kopogtatás volt, mert majdnem hogy ököllel vertem. Szerencsére nem törtem ki. Úgy néz ki, hogy sikerül összehozni egy összejövetelt.

2011. 12. 06.

Nagyjából kitisztult az ég, Napocska igyekszik kibújni a felhők közül. Próbálkozásait kisebb-nagyobb siker övezi, nagyobb sikernek jobban örülnék. Sikerült a próbálkozás, de imitt-amott még előtérbe kerülnek a felhőfoszányok. Sütött Napocska rendesen is, jót sétáltam munka után. Kanyarral mentem hazafelé, mert dolgom akadt, amiről kis híja, hogy meg nem feledkeztem. Aztán jött a szaunázás. Fenséges volt. 

2011. 12. 05.

Hétfőn reggel még melegebb van, mint tegnap este volt. Lengén öltöztem, de így is kimelegedtem, mire beértem. Délelőtt, míg vidéken voltam, megnyíltak az ég esőcsatornái, órák óta szolídan, de kitartóan esik az eső. Mostanra elállt, de ez még nem jelent semmit. Még bármi előfordulhat. Imádok szaunázni, jó ötlet volt átmenni. Utána egész más a világnézetem. Holnap megismételjük, holnapután is, meg azután is. Egész télen. Dejó!!

2011. 12. 04.

Szokatlanul enyhe az idő így vasárnap este. Majdnem melegebb van kint, mint bent a lakásban.

2011. 12. 02.

Zúzmarás volt a reggel, mostanra sem lett jobb a helyzet. Befelé jövet a fákról lehulló jégtörmelék borította a járdát, sasszézva közlekedtem. Nem hiányzik egy kar- vagy lábtörés. Ha eddig megúsztam, ezután már ne jöjjön. Ezen is túl vagyok, most elkél egy kis pihenés. Lefárasztottak. Ma már nem állok neki a szerkesztésnek, legközelebb csak vasárnap este...

2011. 12. 01.

Ma már decembert írunk, ebből is látszik, hogy rohamléptekkel halad az idő. Mintha most költöztem volna be, és mégis, pár nap múlva lesz az egyéves évforduló. Muszáj megünnepelni, ezt nem lehet kihagyni. Különleges vacsorával készülök. Már megvan a menü. Az idő változatlanul barátságtalan. Tegnap este át kellett mennem szaunázni, jót tett testemnek-lelkemnek. Most viszont elálmosodtam. Visszajöttem vidékről és nagyon nem akaródzik visszazökkenni. Van ez így néha. Mostanra végeztem a mai penzummal. Elég is volt.

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat