Viharlady

Folytatódjék hát...

2013. 02. 28.

Szinte tavaszias volt az idő, sokakról lekerült a nagykabát és a csador. Volt egy csoport gyerkőc, akik pólóban és térdnadrágban, egyen hátizsákkal és vidáman masíroztak. Ők már nagyon érezték a tavaszt. Simán és zökkenőmentesen zajlott fiókám elindulása a nagyvilágba. Megérkezett a rendeltetési helyére és leült x-boxozni. Ezért kellett kimenni?? Mondtam is, hogy x-boxról lemászni, Calton Hill-re felmászni.

203. 02. 27.

Harcolnom kellett két este is. Egyszer az egyikkel, másszor  a másikkal. Agyilag teljesen lerongyoltak, azt hittem, hogy nem fogok tudni elaludni. Mindkettő makacs, mint egy öszvér, mindkettőnek igaza van, és mégsincs igaza.

2013. 02. 26.

Most meg esik az eső. Tegnap este kezdődött, egész éjjel kopogott a párkányon, azóta is kitartóan esik. Mint egy hetes eső. Már nagyon elegem van mindenféle csapadékból. Szombaton a bokáig érő hó, most meg az eső. Csatorna nem győzi elnyelni, hatalmas tócsákban áll a víz az út szélén és a pázsiton. Jöhetne végre a tavasz és a napsütés. Már nagyon vágyom rá.

2013. 02. 25.

Már javában aludtam, amikor lánykám felhívott telefonon. Éjfelet mutatott az óra. Hogy most kapott e-mailt a jet2.com-tól, hogy a májusi időpontom mindkét indulási ideje megváltozott. Először azt sem tudtam, hogy fiú vagyok vagy lány, néztem ki a fejemből, és eltelt pár másodperc, mire leesett a tantusz. Hogy innen nem tizenhárom órakor, hanem 16 órakor indul Edinburghba a járat és és ottani hat órakor ér oda. Visszafelé pedig nem nyolc óra ötvenkor, hanem tizennégy órakor indul és itteni tizenhat órakor ér haza. Visszaaludtam és álmomban a jet2.com szevezőit szidtam-hordtam, hogy az én jó kis menetrendemet hogy merték felborítani, mit képzelnek, hogy egy tollvonással keresztülhúzzák a számításaimat és plusz költséget okoznak az időpontok megváltoztatásával. Mondtam én hideget-meleget, mindenfélét, csak úgy zengett az üres csarnok, mert az összes utas, aki lefoglalta a régi indulási-érkezési időpontokkal az utakat mind felmondta a szerződést, mert nem feleltek meg a módosítottak. Szóval álmodtam én mindenfélét és összevissza. És az utolsó lehetséges eszközöm pedig tizenhét órakor indul. Hát, ezt nehéz lesz összehozni, de megpróbálom.

2013. 02. 24.

Két nap net nélkül - hihetetlenül jó érzés!

2013. 02. 22.

Hát, nem unatkozom. Elvégre péntek van. Megtaláltam és letöltöttem a Les Miserables 10th Anniversary koncertet. Imádom.

2013. 02. 21.

Mintha kicsit jobb idő lenne, mint tegnap volt. Napocska sütöget, már amenyire. Én meg megyek tovább.

2013. 02. 20.

Kisütött Napocska, lassan oszlik a köd. Álmosan ébredtem, még a kávé és a tea sem segített rajtam. Lassan ébredezem. Azért csak felébredtem, beindult a mókuskerék, nem volt megállás. Néha az is jó. Estefelé hatalmasat tornáztunk a csikungon. Kimondottan jól esett. No, meg a rétes is.

2013. 02. 19.

Végre, kisütött Napocska, melengeti hátamat, már érezni egy kicsit a melegét. Ezt nagyon szeretem. Még mondanak fagyokat, de bízom abban, hogy jön a tavasz, kezd melegedni a levegő. Délután kisütöttem a rétest, volt keletje, akárcsak a tiramisunak.

2013. 02. 18.

Gyorsan, túlságosan is gyorsan eltelt a hétvége. Valahogy felpörögtek az események, az idő röpült, mintha muszáj lett volna neki. Az utóbbi időben egyre gyakrabban érzem, hogy nem jut mindenre időm, amire szeretném. Át kell rendeznem vagy ki kell hagynom egyes dolgokat. A fene essen belé. Ma reggelre ismét borúsra váltott az idő, Napocskát takarják a felhők. Csoda, hogy morgolódással kezdem? Ami nagyon hamar elmúlt. Akárcsak a nap.

2013. 02. 17.

Folytatódott a szép idő, kisütött Napocska és én élveztem minden percét. Pozitív visszajelzés jött, értékeltem. Nagyszerűen megoldottuk az ebédet, köszönöm szépen. Ilyen máskor is jöhet. Mondam már...?

2013. 02. 16.

Meglepetésszerű volt a mai szép napos idő, örültem minden percének. A torta elért a rendeltetési helyére, visszajelzés valószínűleg holnap lesz. Kíváncsi vagyok a reakcióra.

2013. 02. 15.

Ködösen indult a reggel, bízom abban, hogy később kisüt Napocska és intenzív olvadásnak indul a maradék hótömeg. Már nagyon elegem van a télből, jöhetne már a tavasz. Erőlködött Napocska, de mégsem bírt teljesen áttörni a vastag felhőtakarón.

2013. 02. 14.

Este ismét erős havazás kezdődött, reggel több hóra számítottam, mint amennyi esett. Nem fagyott az éjjel, talán nem marad meg hosszú ideig. Ám a latyak annál nagyobb, néhol bokáig süllyed az ember, ha nem néz a lába alá. Isten Átka nehezen nyugodott el éjszakára, de reggel fél hatig aludt, mint a bunda. Az ágy végében, a takaróm sarkán.

2013. 02. 13.

Bennünket is utolért a havazás, bár bíztam abban, hogy kitombolta magát a tél. Hát nem. Isten Átka házon kívül töltötte az éjszakát, reggel igen csak fázósan robbant be szomszédasszonyhoz. Szerintem egész nap a kályha mögött fog aludni. Mondja valaki, hogy nem tudom a dolgokat megszervezni. Minden úgy van jól, ahogy van, és mindennek oka van. Így annak is, hogy J megjegyzést fűzött egy mondatomhoz. A Sors vezérelte akkor és oda, és íratta vele azt a pár szót. Ekkor már tudtam, hogy minden simán megoldódik. És micsoda véletlen, csak három épülettel lakik arrább. Szinte szomszédok voltunk.

2013. 02. 12.

Balettozós a mai reggel. Egész addig bátran és lendületesen közlekedtem, amíg meg nem csúsztam. Onnantól kezdve átváltottam tipegőre, mert fele sem tréfa az ónos eső. Vagy inkább ónos dara, mert kopogott. Már nagyon unom a telet. Még most is kopog az ablakpárkányon az ónos eső. Nem látom Napocskát. Egy kis komplikáció lépett fel, de semmi olyan, amivel ne tudnék megbírkózni.

2013. 02. 11.

Harapós a hideg így hétfő reggel, ellenben Napocska szikrázóan szórja sugarait. Egész napra fagyot jósoltak. Napközben volt egy kis enyhülés, Napocska rendületlenül sütött, olvadt a hó. De nem értem rá nagyon figyelni, munka volt ezerrel, hajtani kellett a társaságot is.

2013. 02. 10.

Éjjel esett a hó, de csak annyi, amennyivel fehérré  varázsolta a tájat. Nem kellett lapátolni. Kivilágosodott. A belső gyerekek ikeáját és az éttermet alaposan átvariálták. Érzésem szerint nincs még vége.

2013. 02. 09.

Kirándulós szép időnk volt, ki is használtuk minden egyes percét. És még csak el sem fáradtam, pedig nem volt könnyű a hátizsákom. Igaz, én pakoltam tele. Megjött a két majom. Kiváncsi leszek, meddig játszanak.

2013. 02. 08.

Tiszta maradt az égbolt, ezért harapós volt a mai reggel. Napocska vidáman járja útját, teljes pompájában látható, napról napra magasabbról néz a szemembe. Tegnap délben konstatáltam, hogy a szomorúfűz lehajló ágai sárgászöldben játszanak, csalhatatlan jele annak, hogy megindult az élet. Jön a tavasz! Akárki akármit mond, nagyon jó hangja van annak az orgonának. Szeretném még hallani a hangját. Ezen  a két majmon csak nevetni lehet.

2013. 02. 07.

Itt a másik véglet. Ma reggelre feltisztult az ég, eltűntek a felhők, felkelt Napocska. Deres a fű, meg az autók teteje, lehet csúszkálni a járdákon. Harapnivalóan friss a levegő.

2013. 02. 06.

Teljesen beborult az ég, esik az eső, körös-körül szürke a világ. Na, ez az az időjárás, amit nagyon nem szeretek, egyszerűen kihagynám a választékból. Reggel hét órakor világosabb volt, mint most kilenc órakor. Isten Átka házon kívül töltötte az éjszakát, hiába szólongattam még fél tizenkettőkor is, nem jött elő. Valamiért megsértődhetett. Besűrítettem, jön a mókuskerék.

2013. 02. 05.

Isten Átka kibabrált velem. Este betelepedett olyan szobába, ahol semmi keresnivalója nincs. Amikor behúztam a harmonikaajtót, akkor addig kaparászott rajta míg kinyitotta. Ekkor elhajtottam ki. Reggel nem került elő, amikor szellőztettem és kikészítettem az étkét, hanem akkor vágódott be az ajtón a lábam mellett, amikor indultam dolgozni. Naná, hogy nem tudtam kizavarni, mert elbújt a bestia. Délben majd levadászom.

2013. 02. 04

Nagyszerű volt szombaton este a hangverseny, imádom az orgona hangját. Ráadásként improvizált a közönségnek Péter, könnyedén futtatta ujjait a klaviatúrán, az orgona hangja bezengte a hatalmas Bartók termet. Legközelebb Esztergomban szeretném meghallgatni az orgonajátékát. Még az egész napos kitartó eső sem vette el kedvünket. Tegnap délelőtt megnéztük a gyerekek házát. Csendes, forgalommentes helyen, de közel minden fontos intézményhez. Jó választás volt, ezt el kell ismernem. Addigra mát szállíngózásba fogott a hó, a feltámadó szél hordta-vitte minden irányban. Elgondoltam, hogy milyen érdekes teremtmény is az ember! Nappal küszködik azzal, ami van; s éjjel pedig küszködik azzal, ami nincs. És ha elmúlik a nap és elmúlik az éjjel, akkor az, ami volt, egészen egyforma lesz azzal, ami nem volt."

2013. 02. 01.

Beléptünk a második hónapba, elsejét írunk már. Napocska nyolc órakor felkelt, bevilágítja szobámat, melengeti hátamat. Régen volt ilyenkor ennyire jó idő. És ma már péntek, Freya nap, a hét utosló munkanapja, aztán jön a jól megérdemelt hétvége.

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat