Folytatódik... 

 

 

2008-09-01

Mai "Valaki beléphet ma az életébe, aki képes arra, hogy teljesen a feje tetejére állítsa azt. Csak az maradt a kérdés, hogy ön akarja-e ezt, vagy inkább megmaradna a régi kerékvágásban. Ha nem tud dönteni, inkább várjon még egy kicsit." Hörr. No comment. 

Még mindig nem múlik a zsibbadás. Talán egy beszélgetés oldaná. Az az ominózus beszélgetés...... A kezdeményezés nem nálam...... 

Mintha oldódott volna a hangulatod. Bízom benne, de nagyon. Csak el ne kiabáljam. Remélem nem hatott meglepetésként a levél tartalma. És talán a formája sem.  

Pillangó szálldos az orrom előtt. És egyből eszembe jut egy kéthónappal ezelőtti esemény, egy pillangós esemény.

Kirándultunk kollégákkal, egész naposra terveztük, vacsora után egy kis szabadtéri tánccal, hogy teljes legyen az összhang 

Szólt a zene, no nem disco, hanem amolyan táncikálós fajta. Vacsora után a hangulat már tetőfokon, táncikálás ezerrel, párban és körben egyaránt. Rajtam amolyan háromnegyedes, mintás felhajtókás farmernadrág, mely felhajtókájára rászállt egy pillangó. A bal felhajtókára. Szárnya fekete alapon piros és narancssárga motívumos. Először ismerkedett a "környezetével", fel-alá sétált a felhajtókán, majd megállt és összecsukta szárnyait.

Először mozdulni sem mertem, társaim körülöttem táncoltak, és nem értették, hogy miért nem mozdulok. Majd szép lassan ringatózásba kezdtem, de csak épp annyira, hogy el ne riasszam pillangómat. Később bátrabban lépegettem, de még mindig óvatosan, nehogy...!

Több, mint egy órán át volt a vendégem. Már megint nem találom. Hova a csudába raktam el? Kereshetem..... Megtaláltam a kütyüt. Mert mindig elbújik.... És van új telefon. No, nem nekem. Kilátásban van egy "ismerkedési est"   

Kilátásba helyeződött a kisördögök cseréje. Csak még az időpont kérdéses. Eszembe jutott, hogy régen ettem már rakott brokkolit, meg rakott zöldbabot. Meg kellene valósítani, legalább az egyiket. 

"Ismerkedési est" folyamatban. A beszélgetés akadozik. Amikor egy új telefon fontosabb. Háááát, ilyen is van........  Látnom kellene, az "ismerkedést". De nem látom, csak idább-odább jön egy 'nem találom....' vagy egy 'mondtam, hogy piros gomb...'

Isten bizony veszek webkamerát. De mindjárt kettőt, mert eggyel nem sokra megyek. A két végletre. Az még hagyján, hogy én nem látom, hogyan folyik az ismerkedés a telefonnal, de a másik sem látja amit írok. Még mindig tart az "ismerkedés". Lesz ebből alvás ma éjjel? Mára ismételten letészem a lantot. Holnap is nap lesz, nekem ráadásul első munkanap. No, meg várnak a birkáim is.   Bizony ám!

 

 

2008-09-02 

Sűrű lesz a napom, de pár pillanatra azért időnként bekukkantok. Három hét szabadság után jönnek a megpróbáltatások - minden téren. Ideje lesz váltanom. 

Mai   "Legyen óvatos és ne fogadjon el több meghívást, mint kéne. A végén úgy fog járni, hogy mindenre marad ideje, csak magára nem. Tervezzen előre, hogy ezeket a torlódásokat el tudja kerülni."

Majd nagyon igyekszem. Mivel átértékelődtek és átrendeződtek egyes dolgok. Beindult  a mókuskerék. Lassan visszarázódom a szokásos munkatempóba. Muszáj. Letelt a szabadság, jönnek a megpróbáltatásokkal teli, kemény hétköznapok. És így van jól. Lassan befoltozom a betonfalon keletkezett rést. Minden téren jobb lesz így.   

Basszus elindítottam egy rahedli nyomtatást, és a nyomtatóban nincs papír!!!! Mászhatom az emeleteket ládányi papírral. Na, ez sincs benne a munkaköri leírásomban. Kolleganőm hozott egy üveg akácmézet, most adta oda ebéd után. Ez jó lett volna három héttel ezelőtt. Úgy vélem, hogy most már aktualitását vesztette...... Sebaj, azért elfogy. 

Olvastam egy nagyon találó naplócímet: 'Isten szabadságra ment'. Az eredeti tartalmával ellentétben nálam most nagyon "ül" ez a mondat. Miért érzem azt, hogy ..... ? 

Még mindig tart ez a semilyen állapot, na, meg a zsibbadás........ 

Most  egy kis szünet, de később még jövök. A mai nap - lehet - nem az én napom volt. És még nincs vége.. Kész a vacsora. Ahogy tegnap ígértem magamnak, összeállítottam a rakott brokkolit. Vélemény? 

Lassan már meghűlt annyira, hogy ehető. Elvonulok vacsorázni. Bár ilyenkor már nem kellene. Fütyülök rá. Isteni finomra sikeredett, mert kakukkfűvel is megbolondítottam. Tovább nem részletezem...... Mivel jókora jénaival készítettem, maradt holnapra is. Mindennek eljön az ideje. Télnek, tavasznak, nyárnak és ősznek egyaránt. Felesleges erőltetni, felcserélni sem érdemes. Hagyni kell, hogy járja a maga útját, ahogy a nagykönyvben meg vagyon írva. Tertinum non datur. 

Elolvasgattam az időt, későre jár. Fárasztó és könyörtelen volt a mai nap, a holnapi is hasonlónak néz ki. Muszáj regenerálódni. Birkák irányába veszem utam, álommezőre hajtom fejem.

 

 

2008-09-03  

Megkezdődött a második kemény munkanapom. A hosszantartó referálás során kiosztásra kerültek a feladatok, valamint az elmúlt időszakban elvégzettekről beszámoló bekérése. Beindult a verkli, munka ezerrel.

Mai  "Ma sok jót tesz embertársaival; még munkahelyén is kellemes hangulatot tud teremteni a többieknek. Ne hagyja, hogy leeresszen, amint hazaér. Szedje össze magát és menjen el sétálni, vagy fagyizni, hogy tovább tartson a könnyed hangulat."

Kellemes hangulatot teremtettem ma reggel kollégáimnak. A könnyed hangulatot továbbra is megtartom. Már túl vagyok a harmadik kávén és a kolléga hadsereg abajgatásán oda-vissza   Jól van ez így.

Megjött a Playboy újabb száma, címlapján Zimány Linda "először teljesen meztelenül". Valaki másfél éve előfizette a nevemre, és a hivatali címemre   Azóta sem tudtam kideríteni, hogy ki volt a "tettes". Isten tartsa meg a jó szokását. Szegény titkárnőm így hónap elején csak súgva meri mondani, hogy 'megjött...!' És lefordítva dugja el a levelek közé, amíg át nem adja. Nem értem. Azt a pár erotikus oldalt kivéve ez egy színvonalas, tartalmas, értelmes folyóirat.

Szépen gyülekeznek a bekért dokuk. Csak egy kicsit voltam rámenős, rábeszélős. Délután sem fogok unatkozni, gondoskodtam róla. Na, mókuskerék tovább! 

Kajánkodik a kis huncut. Na, lássuk, mi lesz belőle. Merre és mikor.... Naaaaaaaaaaaaa, azért ilyen gyorsan azért nem megy! Csak türelem. Wooow! Ez csodálatos volt! Köszönöm. Sorry. Még mindig munka, ezerrel. Igen,  ezt így kell csinálni. Nagyon jó! Mégegyszer köszönöm. Rögvest húzzák a levesnótát. Lassan útrakelek, mert megéheztem. Kollégáim már itt toporzékolnak az ajtóba, hogy mikor, mikor...????? Délben.

Halmozódnak a teendők, gondoskodtam róla. No, de azért ennyire nem kellene..... Na, akkor lássunk neki egy kis zenehallgatással körítve. Ismételten köszönöm, ez jól esett. Ha lehet, egy kicsit lassabban......  Jogos volt a reggeli észrevétel. Ellenben most nem találom azt a fránya telefont. Megcsörgethetnéd.......

Már megint zsinórban mennek a nínók: Mentő, tűzoltó, rendőr....... Nem volt még elég a tragédiákból????? 

Valahogy belekerült az egyik irattartó papucsba. Fogalmam sincs, hogy hogyan. Valami titokzatos erők garázdálkodnak. Az hát!       

"Most megmasszírozom a hátadat, kezdem a nyakadnál, majd a vállaid mindkét oldalon. Átmozgatom, meggyúrom, de csak finoman a nyak- és vállizmaidat, hogy oldódjon a fejfájásod. Aztán a gerinced mentén végigsimítom a kezem, oda-vissza. A gerincedtől a bordáid irányába csak simogatom a hátad, majd a popsid felé kanyarodom. A medencecsontod felett sem hagyom ki. Becsúsztatom ujjaimat a popsid által zárt 'területre', azt végigsimogatom, többször is, majd széthúzom popsid két félgömbjét, mindkét kezemmel, felváltva simogatom...... " Kívánság volt.

Kívánságra folytatódik a masszírozás - virtuálisan. Hatásos volt a virtuális massage, mert a fejfájás mérséklődött. Ez is valami. 

Pezsgőt bontottunk ma délután a projekt sikeres befejezésére. Ezzel egyidejűleg parádésan lelőttük a lámpabúrát. A baj nem jár egyedül. Csak lassabban azzal az ostrommal. Így holt biztos, hogy nem jutunk ötről hatra. És ismételten köszönöm. Úgy mondják: lassú víz partot mos, az áradat eltapos.

Megjött az elveszettnek hitt. Megjött és lejelentkezett. Örülök neked.  

Munka letudva. Amúgy tisztességes nevén: vasalás. Na, valakinek azt is végre kell hajtani. Mert van aki úgy gondolja, hogy a tiszta, vasalt ruha a szekrényben, az étel a hűtőben terem. Mondtam már, hogy lassabban. Követni sem bírom. Egy kicsit visszafogottabban, néha egy-egy szünetet is iktass közbe. Elvégre nem lóverseny. Kérlek.... 

Végre elért a tudatodig, hogy mit mondtam az előbb. Most már jobb. Sokkal jobb. Köszönöm neked! 

Már elfáradtam agyilag és fizikailag egyaránt. Lassan nyugovóra térek, álommező irányába. No, meg várnak a birkáim, azok a gyapjúk Holnap is nap lesz, munkás hétköznap. Köszönet a délutáni és esti ...-ért annak, akit illet. Majd holnap........

Ilyen nincs! Szépen kérlek, hagyjál aludni. Majd holnap. De azért örülök neked. A telefont pedig kikapcsolom. 

 

 

 

 

2008-09-04

A telefont visszakapcsoltam.  

Mai  "Sokkal szigorúbb magához a kelleténél. Természetes, hogy önnek is vannak hibái, és néha rossz döntéseket hoz. Ne hagyja, hogy ezek a dolgok tönkretegyék az önbizalmát: javítsa ki a hibáit és lépjen tovább."

Ha az önfegyelem egyenlő a szigorúsággal, akkor igen. Igen, Pókusz, elismerem, vannak hibáim. Pontosabban: csak hibáim vannak. Így van jól. Beindult a mókuskerék, munka ismét ezerrel. Ez a hét ilyen. Na, lássunk neki. Majd, majd, majd.................. 

Elborított a papírhalom. Kellett ez nekem?? Segítsééééég!!!

Futószalag mellett sem dolgoznék, főleg ha annak sebessége meghaladja a 100 km/h sebességet. Felpörgettem. Leállítottam. Elég volt. Délelőtt népszerűségem a nullára zuhant kollégáim körében. Valamit valamiért. Jól mondom? 

Billentyűhöz egerentyű való. Pihent elme..... 

Köszönöm a bíztatást és az aggódást. Egyik jól jött, a másik felesleges. És ha lehet, maradjunk a lassított tempónál, hogy követni is tudjam.   

Már megint ez a 'hadarás'. A csapongás térben és időben. Egyszerűen nem tudom követni. Sorry. Zsong a fejem, mindhárom: a kezemé, a lábamé és a fejemé egyaránt. Most jött el az ideje, hogy pihentessem a szürkeállományomat. Lazítás – ezerrel. Dúl a kánikula - még. A fákról már peregnek az elsárgult levelek, hordja a szél szanaszét. Jól van ez így.   

Ez nagyon szép volt, köszönöm. Hétvégére fokozódik a kánikula. Érdemes lesz egy kirándulást megejteni. Például a Plitvicei tavak. Hogy hangzik?       

Woow! Ezt már szeretem! Mondja még valaki, hogy nem szép az élet       

Na jó, ez még megbeszélés tárgyát képezi. Egy hatalmas beszélgetés keretében. Kerítünk rá sort. 

Tikjaim megint nyüzsögnek. Volt egy hívásom, és ahogy ismerem őket, forralnak valamit. Nagyon összeesküvés 'szaga' volt a hívásnak.   

Hazafelé belebotlottam egy ismerősbe. Állítólag már fél órája szobrozott az utcán, hogy találkozzon velem. Na, van ázsióm! 

- Szia Zs-m, már vártam rád. Fejlemények vannak az ügyben, gyere, segíts eligazodni!

- Jó, mondjad, mire jutottatok.

Ecseteli a dolgokat, kérdezgetem, hogy ami iratot aláírt, azt legalább jól elolvasta-e, tisztában van-e vele, hogy mire firkantotta oda a nevét. Közben újságolja, hogy vett egy erdőterületet kitermelésre, mert most abban van az üzlet. Ő tudja.... Találtam mondani, ha kivágja a fákat, akkor kötelessége újratelepíteni.

- Telepítse az, aki akarja, ő ugyan nem!

- Figyelj csak, addig járok a nyakadra, amíg újra nem telepíted az erdőt!

Nagyon sanda mosollyal nézett rám:

- Jó is lenne, ha a nyakamra járnál.....

Basszus. Rövid úton elküldtem a zivatarba.

Na, így segítsen akárkin is az ember lánya.       

Barackot vacsorázom. Kivel fogom megosztani? Mivel a kalviatúra nem jól tűri a barack levét, most egy kicsit kivonom magam a forgalomból.

Mégsem osztom meg a barackot. Megettem egyedül. És így van jól.  

Lassú a netem, 'órákat' várok egy-egy ablak megnyitására. Fiókám valamit nagyon töltöget lefelé, elvonja előlem az "utat". Érdemes mérgelődnöm? Tök felesleges. 

Ma mindenki beteg körülöttem közel s távol???? Valami vírusos nyavalya van a levegőben. Kis barátném is, Kicsim is panaszkodik lázra, miazmásra..... Sok-sok folyadékkal küldtem őket aludni, előbb egyiket, utóbb a másikat. Nagyon bízom benne, hogy holnapra meggyógyulnak. Gyógyuljatok, jobbuljatok..... 

Véget ért a móka mára... olvasgattam, írogattam, elfáradtam. Holnap kezdődik minden elölről. Elvonulok birkáimhoz. 

 

 

 

2008-09-05

Sorry. Péntek reggel van, és mindenki megbolondult körülöttem. Később olvasok és írok. Ez a nap sem lesz fáklyásmenet. Most nagyon világgá mehetnékem van. Pedig megszokhattam volna, hogy pénteki napon többnyire bolondokháza van.

De miért pont pénteken? Miért nem hétfőn? Az logikusabb lenne... 

Gyémántlakodalom. Reggelente, már amikor tömegközlekedem - szó szerint tömeg -, megállok Laci bácsiék előtt. Kint áll a két 'öreg' a kerítésnél, pár szót váltok velük, mert úgy illik. Kérdezem, hogy s mint?

- Hát, nem tudom az asszonyt még egy napra sem eltávolítani magam mellől, az Istennek sem hajlandó menni...! -így Laci bácsi. Mire Kati néni: - Na ja! Ha fél óránál tovább vagyok a boltban, már farokfelvágva lohol utánam.....!

Ez sem adatik meg mindenkinek.....

 Már megint ez az összevissza csapongás. És hadarás. Egy kis kíméletet. És lassabban egy kicsit...... Megint és újfent köszönöm a 'történeteket'. Összerakosgatom, rendszerezem. De most egy kis szünetet kérek. Majd később..... Visszavételre került a lendület. És lassan helyükre igazodnak az igazodni valók.

A hosszú élet titka. 

Ismét bizonyítást nyert az a mondás, hogy "ember tervez..."

Sosem tudtam megérteni azokat az embereket, akik 50(!) méter megtétele miatt képesek elindítani az autót. Restek, vagy lusták használni a saját lábukat, vagy derogáló számukra a séta. Isten pedig azért teremtette azt a két alsó végtagot, hogy helyváltoztatási képességgel, lehetőséggel áldja meg az embert.

Ha nem muszáj, nem ülök járműbe, se egyénibe, se tömegbe, inkább használom a sajátomét. Azért van. Autó csak rövidebb távon jöhet szóba, 100 km alatt. Afölött már kényelmesebb a tömegközlekedési eszköz, mert vezetés közben az olvasás még elmegy, az írás már kevésbé, a laptop meg leesik a kormányról.

Lejárt a munkaidőm, már több, mint fél órája. És még mindig itt vagyok. Teszek róla, hogy már ne sokáig.

Végignyaltam a lakást, már csak a vasalás van vissza. Szeretem rendben tudni otthonomat, hiszen ez az egyik életterem. A másikat majd holnap. Lesz rá időm bőven. És másra is.   

Léptem egy merészet, kiváncsi vagyok, sakkpartnerem észreveszi-e, hogy csapdát állítottam? Vagy egyszerűen belesétál. Mint már annyian eddig. Belesétált semennyi perc alatt. Most már csak idő kérdése, hogy feladja-e a játékot, vagy megvárja, amíg végigkergetem a táblán a királyát. Amikor valaki hibát hibára halmoz, azt már csak hatványozottan tudja elkövetni. A csapda perceken belül becsukódik. Ilyen nincs. Férfi az istenadta, és sokkal jobb sakkozó, mint jómagam. Már nincs menekvése. Most esett gondolkodóba, mert nem lépett azonnal. Már késő. Teljesen leállt a játék. Pedig már kezdtem taktikát váltani. Ami késik, nem múlik. Bezárult a csapda. Nem belesétált, hanem egyenesen belezuhant. Most már tényleg csak percek kérdése. Ha jó játékos, akkor észre kellett vennie. Márpedig jó játékos. Megint gondolkodóba esett. Most jött rá, hogy "bezártam"? Naaaaaaaaaa......... 

Már 7 perce, hogy léptem, azóta nincs válasz. Tényleg gondolkodóba esett. Már késő. 

Beindult az élet. Sűrűsödnek, sokasodnak a piros "vonalkák". Még mindig, és jól működik a villanypásztor. Vérpirosan szállt le a nap, alulról festette meg a felhőfoszlányokat, onnan sejtelmesen vetült a földre a fény. Hátborzongatónak tűnt pár percig. 

Hamarabb jut el az információ minden érdekelthez, ha leírom.

Atyavilág! Nem is tudod, hogy ezzel mit indítottál el.....! Kellett ez nekem?? 

Holnap megint koránkelés. Szívesen kihagynám, de nem lehet. Útrakelek.....  

 

 

 

 

 

2008-09-06

 Toporzékol a társam. Nem is érti, hogy lehet netezni kirándulás közben. Hát, lehet. Csak akarni kell.

Mai  

"Kisebbfajta félreértés árnyékolhatja be az egész napját. Sajnos nincs mit tenni, kénytelen lesz a dolgokról beszélni, mert maguktól nem fognak megoldódni. Legyen egyenes és határozott, így meg fogják tudni beszélni."

A félreértés folyamatos. A megbeszélést későbbre halasztom. Most kilépek, masina alvóra téve.  

Azért csak be-, benézek. Mindenféle toporzékolás ellenére. A leveleket sikerült tegnap este megválaszolnom, az utolsóig. 

Eszméletlen meleg van, még kint a szabadban, árnyékban is. Lassan felforr minden. Muszáj ez a rohanás? Így jóformán alig látni valamit. Na, masina megint alvóra, mert megy a háborgás. 

Még jó, hogy észrevettem, hogy a hátsó ülésen való matatás közben lekerült a masinámról a mobil kütyü. Visszarakattam. És a rohangálás, ámokfutás leállítva. Ha egyszer kirándulás, akkor legyen az! Na, masina megint alvóra téve. 

Sikerült jó irányba terelni a dolgokat. Ámokfutás leállítva, helyette nyugodt séta, nézelődés. Látnivaló pedig van bőven. Masina megint alvóra.... 

Lassan de biztosan elindultunk hazafelé. Sofőröm szándékosan rángatja a kormányt, hogy még véletlenül se találjam el a betűket, ráadásul a masinát is fognom kell. Ha így folytatja, ebből nem lesz icsoáz.

Azért sem hagyom abba, bár így minden második betűt javítanom kell. Az akku bírja, mobil kütyü a helyén, én meg kitartó vagyok. Juszt is. 

Ilyen nincs. Az összes kátyú, ami csak létezik ezen az úton, mind a kerekek alá kerül. Combom lassan kék - zöld - lila lesz, annyit ugrál a laptop. Fogjam is, íjak is, figyeljek is.

Már alig várom, hogy beérjünk Pestre.... 

Legközelebb el fogom kérni a jogosítványát, megnézem, hogy a bolhapiacon vette, vagy legálisan jutott-e hozzá. Amíg be nem érünk Pestre, addig nem nyitom ki a számat. Jobban teszem, ha nem nyitom ki. Még fél óra. Mindkettőnk érdekében. 

Most már azért sem kapcsolom ki a gépet. Még negyed óra - reményeim szerint - Pest. Majd, ha beértünk. Mielőtt kiszállok az autóból. Csak háromszor: először, utoljára és soha többet.

Baromi nehéz ficánkoló gépen írni - ráadásul hibamentesen. Megvolt az első - bejegyzés utáni - javítás. 

Ezer szerencséje, hogy nem ideás a pasas, még csak kipletykálni sem érdemes. Amúgy nincs vele semmi hiba. De az első 'szénásszekérre' felülök, amivel befelé találkozom.

Most kikapcsolom a gépet. Később majd jövök vissza.

Bye! 

Megjöttem végre, valahára. És nem engedte, hogy "szénásszekérre" üljek, elvégre felelősséggel tartozik irántam. Ezt valahogy nem értettem. A legvégén árulta el, hogy kismilliószor volt már Pannonhalmán, őt abszolúte hidegen hagyta a látnivaló. Neki elég volt fél óra, nekem még két nap is kevés lenne. Ezt mondhatta volna már az elején, és a kirándulás sem az én ötletem volt. Mindegy, most már túl vagyok rajta.... 

Megint sikerült levernem az asztalól ezt-azt. Isten Átka itt stafétázik körülöttem, valamiért nagyon hízeleg. Enni, inni kapott, nővel - sajnos - nem szolgálhatok.  

Pedig időben miskárolta a lódoktor  

Még mindig meleg van...... 

Rájöttem az összefüggésekre, már ami lánykám gépe körül lévő herkentyűket illeti. Hogy melyik milyen funkciót tölt be, mihez csatlakozik, egyáltalán, hogy miért van.

Miért van egy halom tartozékkal körülbástyázva a masina. Elképesztő..... 

Köszönöm a segítséget. Minden információ jól jött. Már kezdek 'kigabalyodni' belőle    

Ha már egyszer sikerült bele.... 

Lánykám telefonozott, hamarosra várható. Anyunapot (anyuestét) tartunk.  

Véget ért a móka mára.... "Tízet ütött már az óra, térjetek nyugovóra!"

Mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát! 

 

 

 

2008-09-07   

A betontenger már most ömleszti a forróságot. Mi lesz később...?? 

Összeértek az ízek, az ebédre szánt salátában. Sok-sok sajttal, olívabogyóval. Lassan nekiállok.....  Még van egy kis teendőm. Megjött a bocsánatkérés a tegnapi ámokfutós kirándulásért. Mert előtte felhergelték, mert fülledt meleg volt, mert....., mert......., mert......, csak éppen az afrikai burgonyavész nem került az indokok közé.

Azt nem értem, hogy akkor meg mi a fenéért erőltette???? Nem lett volna egyszerűbb mondani, hogy sorry, ma rossz napom van, ne menjünk Pannonhalmára hanem máshová? Nem én erőltettem.

Van egy olyan mondás, hogy "szóból ért az ember". 

Szóba került kedvenc témám, rendesen megfeküdte a gyomromat, de nem most. Az igaz, hogy nincs az ország fizikai megszállás alatt, de minek nevezzem azt, ha 'kintről' határozzák meg, hogy termőterületeinket szűkíteni kell, és azt is, hogy egyáltalán mit vethetünk-arathatunk a maradékon?

Minek lehet nevezni azt, ha a mindenkori pénzügyminiszternek a svájci BIS-nál beszámolási kötelezettsége van?

Minek nevezzem azt, ha az Európai Unió alkotmánya csak a belépés lehetőségét (kötelezőségét) tartalmazza, de azt már nem, hogy hogyan lehet kilépni onnan?

Minek nevezzem azt, ha a "nemzetközi pénzügyi közösség", ismertebb nevén London City határozza meg a mindenkori pénzügyi és gazdasági politikát?

Tudod-e, hogy a Föld vagyonának 80 %-a 200 család kezében van? És e családok jelesebb képviselői határozzák meg - természetesen fehér asztalnál -a globális pénzügyi stratégiát, amely egyértelműen a gazdaságból való pénzkivonást preferálja? Erre már az IMF is felhívta a figyelmet jó két évvel ezelőtt. És kis nemzetünk csak porszem, melynek arra kell sodródnia, amerre a "szél fújja"...

Tudod-e, hogy a rendszerváltás óta "felhalmozódott" hajléktalanjaink 3 %-a diplomás? Nem munkanélkülit írtam, hanem hajléktalant......

Kiborult a bili, sorry.

Mai kirándulás jobbra sikeredett. Mellőztük az ámokfutást, volt idő nézelődni, sétálni, hegyet mászni, et cetera. Kényelmesen, időt hagyva annak, aminek idő kell. Beszélgettünk, jobban mondva hallgattam a szóáradatot, csak néha-néha szúrtam közbe egy-egy szót, mondatot, vagy egy kérdést. Most csak a meleg volt majdnem elviselhetetlen. Kínlódtunk még a légvétellel is, a folyadékfogyasztás többszöröse volt az ajánlott 2,6 liternek. Egyszerűen vedeltünk.Buborékosat, buborék nélkülit. 

Köszönöm a gyönyörű muzsikát, meghallgattam. Hogy olyan lenne, mint én? Nem tudom. Ehhez többször is meg kell hallgatnom. Majd csak utána mondok véleményt. 

Basszus, most vettem észre, hogy a gyümölcsös kosaramat elhagytam. Most menjek vissza és keressem meg? Azt sem tudom, hogy hol keressem egyáltalán. 

Villog az ég alja délen és keleten, lesz ebből nemulass! Nem kedvelem az efajta tűzijátékot, semmi jót nem eredményez.

 

 

2008-09-08

Hétfő reggel lévén, kedves kollégáim kipihenten és jókedvűen érkeztek. Kérdezem, hogy nálatok is esik az eső? Nem, nálunk létrán jön lefelé. Pihent elme...

Akasztják a hóhért. Kedvenc traumatológusomnak - aki beígérte a körkörös gipszet combtól bokáig - ma reggelre bedagadt a térde nontraumatica. Kiváncsi leszek a fejleményekre.       

Csapda teljesen, körkörösen bezárult. Végre észrevette és egyből feladta, mert tud játszani.

Minden elismerésem!  Talpig úriember Szabolcs. Megköszönte a játékot és beismerte, hogy melyik lépéssel rontotta el. Le a kalappal előtte! 

Előbb kellett volna utánanéznem a dolgoknak, talán még nem késő. De azt hiszem, így is tudtam segíteni. Mit meg nem tesz az ember egy másikért! Amúgy meg örültem, hogy segíthettem. 

Megint rosszul számoltam. Háromnegyed egyet úgy írtam, hogy 13.45  

Ilyen is előfordul.

Elsőre majdnem én is beugrottam, amikor V. visszakérdezte, hogy Wales Nagy Britannia része-e?  Hát persze, hogy az! Evidens. No, meg az általam felkutatott MT rendelet 1. cikk c) pontjában is le vagyon írva, miszerint "Egyesült Királyság: Anglia és Wales, Skócia, Észak-Írország és Man szigete". Csak 5 centivel kellett volna arrább néznem.

Egészségügyi ellátási egyezmény van érvényben velük, így állampolgárait ingyenes ellátás illeti meg, a számlát az ottani egészségbiztosítónak kell, hogy megküldje a szolgáltató, jelen esetben a k-i kórház. Kellett volna, de kifizettették velük a 80 ezer Ft-ot ott helyben, és ami a szemétség volt, addig nem látták el a vérző sebet (a talpán lévőt), amíg le nem perkálták az összeget. És tudva levő, hogy a számlát nem 5 perc alatt állították ki. Ezen rágtam be, ezért segítettem V.-nak.

Ismét kezdhetem a számlálást. Már csak hatvan....    

Egyszerűen nem hiszem el hogy nincs megoldás. Hogy jogszabályaink olyanok amilyenek, de, hogy a nemzetközi egyezmények is pont annyit érnek, az már abszurdum. Hát, igen. Néha azért vannak, hogy legyen mit megkerülni. Ezt az oldalát már nagyon ismerem.

Azért majd még gondolkodom..... 

 

 

 

 

2008-09-09

A tegnap reggeli-délelőtti eső nem mosta el a kánikulát teljes mértékben. Lesz még jó idő: vénasszonyok nyara.

Megszívlelendő: "Ne a járt úton haladj, hanem inkább abban az irányban indulj el, amerre még senki sem járt előtted, és te hagyj magad után lábnyomokat." (Raplh Waldo Emerson) 

Eltájoltam magam, de alaposan. Egyfolytában mondogatom, hogy ma szerda van, néznek rám, mint borjú az újkapura, de egyik sem szólalt volna meg, hogy ma még kedd van.

Ennyire szorosra fogtam volna a gyeplőt???? 

Igaz a mondás, hogy egy bolond százat csinál. Az még hagyján, hogy egy elkezdi, de miért kell a többieknek folytatni, amikor tudják, hogy előbb-utóbb botrányba fullad a hülyeség.

 

Oldal: Napló 08/9
Viharlady - © 2008 - 2026 - viharlady.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat