Viharlady

Folytatódjék...

2012. 08. 31.

Elérkeztünk az utosó nyári hónap utolsó napjához. És mára is harminc fokot ígértek, lesz is annyi, éppúgy, mint tegnap volt. Ma még feszített a program, mamázni megyünk, bejelentkeztünk délutánra. Az egész hetem zsúfolt volt, minden délutánra jutott valami program. És így van jól. Most a lustálkodásé a főszerep, a vacsorát táltalák. Kell ennél jobb? Holnap reggel koránkelés, majd útrakelés, csupa-csupa meglepetés...

2012. 08. 30.

Ha így haladunk, visszatér a kánikula. Napocska későn kelt, de annál vehemensebben, máris ezerrel ontja a meleget. Imádom ezt az időt, ez a lételemem. Még sokáig ilyen maradjon akkor egy szavam se lesz, ellenben még rengeteget tudunk kirándulni. Most teleettem magam görögdinnyével és szőlővel, alig kapok levegőt. Rögvest beindul az eddig lanyha agyműködésem. Jó a könyv, alig tudom letenni. Néha muszáj.

2012. 08. 29.

Észrevehetően mind később kel Napocska. Kissé hűs volt a reggel, de hamar melegszik a levegő. Tegnap délután végleg elkészültek a redőnyök, apóbb javításokat eszközölt a redőnyös. Kiváncsi leszek a téli hatásokra. Ma már szerda, hét közepe, és mégis lusta a nép körülöttem. Pedig mától már kifelé haladunk a "hét"-ből. Megszereztem azt a könyvet. Nem keveset jártam utána. Hazafelé félig kiolvastam. Roppant érdekes. Megvannak a jegyek, holnap kinyomtatom. Már nincs két hét...

2012. 08. 28.

Folytatódik a jó idő, bár közel sincs akkora kánikula, mint a múlt héten, így emberi módon elviselhető. Kolllégáim már a jövő hétvégi tengerparti kirándulást szervezik. Mindegyik be van indulva, nagyon megtetszett nekik Crikvenica. Van benne valami. Folyamatban van a sikeres kiiktatás. Vannak dolgok, amik lassan unalmassá válnak. Ennek csak egyféle orvossága vagyon, a selejtezés. Ma épp harminc éves a nagyobbik szomszédlány. Mivel a kisebbiknek is kerek évfordulója volt nemrég, így mindkettőt köszöntöttem.

2012. 07. 27.

Valamelyest felfrissült a levegő, de közel sem annyira, hogy változtatni kelljen a ruházkodási szokásomon. Ejtőernyőt tartalékoltam, hátha szükség lesz rá a mai útjaimon. Mire beértem Napocska is felkelt és azóta is virít, rohamosan melegszik a levegő. Még tart a nyár. Imádom... És a futásomnak se vége, se hossza, csak a nap végén.

2012. 08. 26.

Ma már elviselhetőbb az idő, közel sincs akkora hőség, mint az utóbbi napokban volt. Szóval, tegnap fergeteges napunk volt, kalandtúráztunk. Csupán azzal nem voltam kibékülve, hogy a gárdisták eskütétele miatt lezárták a kisföldalattit az Oktogontól a Széchenyi fürdőig, emiatt három kilométert gyalogoltunk az Állatkerttől a bázisig a negyven fokos hőségben, amit a Hősök terének betonrengetege megsokszorozott. Szóval, sültünk és főttünk rendesen. De a kalandtúra - ettől függetlenül - nagyon is jól sikerült.

2012. 08. 25.

Majd holnap....

2012. 08. 24.

Ma még melegebb van, mint tegnap és tegnapelőtt volt. Hiába csuktam be az ablakokat, húztam el a firhangokat, eszméletlen a hőség és magas a páratartalom. Kész szauna a szobám. Mindez télen lenne jó, amikor kint mínusz tíz fok körüli a hőmérséklet. Amúgy meg nagyon szeretem a meleget, sokkal jobban elviselem, mint a tartós fagyot. Nem hiába oroszlán vagyok. Már alaposan befűtöttek, kint és árnyékban harminchárom és fél fok meleg van. És ez csak emelkedik. Két óra után rendhagyó napot tartunk, pizzázni megyünk. Megdőlni látszik a melegrekord. Ki se dugom az orrom a lakásból, az összes ablak zárva, a nyugati redőnyök leeresztve.

2012. 08. 23.

Senki nem hiszi el, ha azt mondom, hogy ma délután kettő órakor Balatonbogláron a Platán strandon, a parttól befelé kétszáz méterre a derékig érő és harmincfokos vízben vacogott a fogam és libabőrös voltam, miközben a levegő hőmérséklete elérte a harmincnyolc fokot. Ezen idő alatt a Napot felhő takarta, melynek időtartama meghaladta harminc percet. Mindig összeszedünk valami csodabogarat. Most is sikerült és szerencsénkre elvált tőlünk még mielőtt mi mondtunk volna búcsút. Ritka az efféle kaland, amolyan fehérhollós.

2012. 08. 22.

Sekélyesedik a Balaton, egy hónap alatt kb. harminc centit apadt a vízszint. Az első ötven méteren pocsolyában dagonyáztunk, és kb. kétszáz méter után lehetett csak úszni, mert különben levertem térdem-könyököm. Viszont a víz hőmérséklete kiváló volt, megközelítette a huszonnyolc fokot. Amúgy minden mennyei volt.

2012. 08. 21.

Tartottam attól, hogy az éjszakai tűzijáték hangos durranásai miatt világgá fut Isten Átka. Nem volt szerencsém, ha nem is hét órakor, de dolgozóba indulás előtt megjelent az ajtóban és hangos nyávogással, peckesen tartott farokkal, láb alatti szlalomozással követelte a reggelijét.  Megkapta. Tartósnak ígérkezik a kánikula, aminek rendkívül örülök. Ki fogom használni. Paráznak Manókáim, de nem én. Már látom, hogy éjszakára sem hűl le a levegő, huszonöt fok alá biztos, hogy nem. Keresztül kasul tárva az ablakok, de mozdulatlan minden.

2012. 08. 20.

Egész nap nem éreztem a hőséget, csak akkor, amikor egyik helyszínről mentem a másik helyszínre. De akkor Isten igazából. Még jó, hogy eszembe jutott az Aranymúzeum. Lenyűgöző. A Honfoglalás már csak szombatig látható, arra is sort kerítettem. A Mesterségek Ünnepe pedig egy nagy-nagy kavalkád. Színes kavalkád.

2012. 08. 19.

Visszatért a kánikula, ismét forrón tűz Napocska, illő lesz a Balaton vizét meglátogatni. Már kitűztem az időpontot is. Két óra óta mondogatom magamnak, hogy megnéznék egy filmet. Most épp hat óra múlt. Jól eltöltöttem az időmet a semmivel. Azt hiszem, ez a legjellemzőbb mondat a mai délutánomra.

2012. 08. 18.

Nem a megszokott helyemen ébredtem, de ez egy csepp gondot sem okozott. Sőt, inkább jó érzés töltött el. Örülök, hogy Vék nagyjából egyenesbe jutottak. Reggelizés közben és után sokat beszélgettünk, szóba kerültek rég nem hallott, de el nem feledett dolgok. Két dologra ígéretet kaptam, egy telefonszámra és egy leolvasandó mondatra. Azt hiszem, telefonálnom kell, hogy egyik se maradjon el. És rengeteg képet készítettem.

2012. 08. 17.

---

2012. 08. 16.

Visszatér a majdnem kánikula, és én szeretem ezt az időt. Fél délelőtt sétálással, piacozással, vásárlással telt, most lustizok egy keveset. Félig összepakoltam, szerintem semmit nem hagytam ki.

2012. 08. 15.

Reggel hét órakor megjelent a redőnyös, nyolc óra után pár perccel már tovább is állt. Felszerelte a két redőnyt, de maradt vissza még egy kis pótlás. Én meg takaríthatok utána. Lustálkodni sem jó egész nap. Nem nekem találták ki ezt a formulát.

2012. 08. 14.

Lecsekkoltam a kettőt. Hamar átláttam a rendszert, nem okozott meglepetést. Most már jöhet. Amúgy meg gyönyörű szép időnk volt, kellemes kirándulós. Sün babák egyre bátrabbak. 

2012. 08. 13.

Mindenki lusta volt tegnap este és ma reggel. Nem csodálom. lesz még frissebb a csapat. Már érezhetően később kel és előbb nyugszik Napocska, pedig tart még a nyár, lesznek még forró napok. És megyünk a vízpartra. Jó, hogy ma reggel bejöttem körülnézni. Holnap első dolgom az lesz, hogy kimegyek a kettőre. Hogy aztán ne érjen semmi meglepetés. Utána már jöhe a többi program.

2012. 08. 12.

Ma sem tudtam kihagyni a Munkácsy Mihály Honfoglalását, muszáj volt megnézni. Fél órát biztos, hogy ültem előtte.

2012. 08. 11.

Délelőtt kimentünk a balhára, és mit ád ég, találtam ugyanolyan Napocskát, mint amilyent a retkeskörmű utoljára eltulajdonított az ajtómról. Most cseles leszek, tuti, hogy ezt nem fogja elvinni, legalábbis nem észrevétlenül. Ebéd után felvarrtam a díszpárnákra a díszeket, most azzal is kész vagyok. És én filmet akartam nézni. Holnap már vasárnap.

2012. 08. 10.

Ma lustálkodós napot tartok. Nyugodtan megöntözhetem a virágokat, tuti, hogy nem lesz eső. Ma sem. Megvan a holnapi program eleje.

2012. 08. 09.

Szívem szép szerelme, Kicsim, Lacikám a negyedik volt a köszöntők sorában. Akkor jött tőle az sms, amikor azt a kedvenc képet néztem. Ez nem lehetett véletlen, mert véletlen nevű állat nem létezik. 

2012. 08. 08.

Felhívtam, mert megérdemelte. Számított a hívásomra, mert meg se várta, hogy bemutatkozzam, vagy felköszöntsem. Ezen egy pillanatra meglepődtem, de csak egy pillanatra. Gondolhattam volna, hiszen ő is oroszlán, méghozzá a javából! Olyan, mint én. Ma már sikerrel jártam Kanizsán, sőt, úgy is mondhatnám, hogy gyönyörű sikerélménnyel. No, nemhiába vagyok oroszlán. Készülünk a holnapi napra. És megkaptam a sün babák képeit, tündéri jószágok! Lecsekkoltam a hajójáratokat. Ha a teljes útvonal nem is jön össze, de valamenyi azért belefér. Majd meglássuk. Jó lenne.

2012. 08. 07.

Mára balatoni fürdőzés volt tervezve, összességében jól sikerült a nap. Viszonylag meleg volt a víz, de az éjszakai front következtében szeles maradt az idő, félméteres, tarajos hullámokat dobált a víz. Úszás elmaradt, a szörfözést is kihagytuk. Még jó, hogy vittem a deszkámat. Ezentúl még boltba se megyek nélküle. Megint kaptam sok-sok barackot.

2012. 08. 06.

Szó, ami szó, dúl a kánikula. Állítólag ma van az év legmelegebb napja. Reggel vidékre kellett mennem, de csak felét végeztem a penzumnak. Lesz még egy utam, valószínű, hogy szerdán megejtem. Holnapra balatoni fürdőzést terveztünk. Ebben a nagy melegben csakis vízparton lehet kibírni. Elvégre nyár van.

2012. 08. 05.

Kimaradt a tegnapi nap, netmentes környezetben tartózkodtam. Egy napra lementünk Crikvenicára, a horvát tengerpartra. Csudaszép volt az út, a táj, a rengeteg érdekesség, no, meg a társaság. És a tengerpart, az Adria és a napsütés. Jót fürödtünk a sós, de hideg vízben. Naná, hogy vittem az úszódeszkámat! Korlátozott volt a mozgásterem, a parttól befelé 5-6 méterre már nem ért le a lábam. Szigorúan partközelben maradtam, mint rajtam kívül még oly sokan. Kora hajnalban indultunk, ma értünk haza, egy órakor.

2012. 08. 04.

---

2012. 08. 03.

Ügyesebbek voltak a mesterek, mint ahogy beharangozták. Négy óra időtartamot jósoltak, ehelyett cca kettő óra alatt végeztek úgy, hogy nagyjából összetakarítottak maguk után. Megjöttek fél tizenkettőkor, fél kettőkor már búcsút intettünk egymásnak. A köztes idő alatt kicseréltek / beépítettek kettő nagy ablakot. A lecserélt ablakszárnyakat kihordták a garázsba, és rendet hagytak maguk után. Öröm volt velük dolgozni. Most van kettő új ablakom. És holnap mehetünk a horvát tengerpartra. Most egy kis szünetet tartunk, mert jóból is megárt a sokk. Azt hiszem, sikerült összepakolnom. Csak a legszükségesebbeket tettem el.

2012. 08. 02.

Az a retkeskörmű repedtsarkú az éjjel ellopta az ajtómról Napocskát. Már másodjára. Először nagypéntekre virradóan, most meg másodjára. Ezt már nem hagyhatom annyiban. Éjjel fél egy lehetett, amikor halk zajt, koppanást hallottam, de nem keltem fel, mert nem ismétlődött meg. Valószínű, hogy akkor emelhette le az ajtóról Napocskát. Szívem szerint bevezettetném azt az iszlám szokást, hogy akit lopáson kapnak, annak azt a kézfejét vágják le, amelyikkel a lopást elkövette. Harmadjára már nem lesz mivel lopnia.

2012. 08. 01.

Megkezdtük a nyolcadik hónapot. Már érezhetően később kel Napocska, de nappal változatlan energiával továbbitja a meleget. Máris kánikula van. És gyönyörű idő. És nyár. És én teljes szívemből imádom! Most nehéz a szívem. Mondd, miért nem lehet...?

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat